A Magyar Kultúra Napja: A reményhez

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát.

A kézirat és a Himnuszt megzenésítő Erkel-kotta egész nap látható lesz az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával és a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel ünnepelnek.

A Fiumei úti sírkertben, ahol a magyar kultúra olyan személyiségeinek sírjai találhatók meg, mint Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós vagy Munkácsy Mihály, ingyenes sétákat rendeznek.

A Hagyományok Házában a Fölszállott a páva című műsor legjobb képeiből látható fotókiállítás, és az idén 75 éves Gaál János bútorfestő jubileumi kiállítása is megnyílik a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.

A magyar kultúra napján adják át számos város, köztük Zalaegerszeg, Keszthely, Szeged, Komló, Szolnok, Dunaújváros, Győr, Debrecen, Szombathely, Kőszeg, Gyula, Békéscsaba és Tatabánya kulturális, közművelődési és művészeti díjait, ösztöndíjait.

Zala megyében exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit. Veszprémben Ady Endre halálának századik évfordulójáról a megyei középiskolák diákjainak előadásával, Baranyában pedig kiállítással emlékeznek meg. Csongrád megyében vers- és prózamondóversenyt rendeznek, koncertekre és színházi előadásokra is várják a közönséget és Szeged kulturális intézményei is bemutatkoznak. A hajdú-bihari megyeszékhelyen tárlatvezetéseket és a Himnuszhoz kapcsolódó játékos foglalkozást is szerveznek.

Bács-Kiskun megyében Himnusz- és mesemondó versenyt, valamint rendhagyó irodalomórát is rendeznek. Nógrád megyében Madách Imréről és Nyírő Józsefről is megemlékeznek. Pest megyében pedig – Szentendrén – Himnusz-flashmobot tartanak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében könyvbemutatókkal és rendhagyó könyvtári órákkal is készülnek. Fejér megyében Dunaújvárosban, Martonvásáron és Székesfehérváron is koncertekkel várják a közönséget. Győr-Moson-Sopron megye székhelyén pedig egy egész héten át ünneplik a magyar kultúra napját.

A Duna Televízió Család-barát című magazinműsora az Országos Széchényi Könyvtárba kapcsol, beszélgetés hangzik el a Himnusz keletkezéséről és az Olvass többet versenyről. A 20.25-kor kezdődő Önök kérték több bejátszással emlékezik meg a magyar kultúra napjáról, este Bereményi Géza Eldorádó című filmjét vetítik.

Az M5 kulturális csatorna munkatársai napközben a fővárost járják és három meglepetéshelyszínen rendhagyó órákat tartanak a gyerekeknek. A nézők ezekből bejátszásokat láthatnak több alkalommal. A 21 órakor kezdődő Ez itt a kérdésben az érdeklődők megtudhatják, hogy a hazánkban élő külföldi alkotók, művészek miért szeretik a magyar kultúrát, és hogy a külhoni magyar intézetekbe betérők mire kíváncsiak a magyar kultúra kínálatából. Ezt követi a János vitéz című rajzfilm felújított változatának bemutatója.

A Kossuth Rádió is tematikus nappal várja a hallgatókat. A Napközben című műsor 9 és 10 óra között országos körképpel készül az országos eseményekről, majd az olvasás fontosságáról és az élethosszig tartó tanulásról lesz stúdióbeszélgetés. A délutáni Jó napot Magyarország! című műsor a magyar kultúra napja rendezvényeiről számol be.

Egyik kedvenc versünkkel ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját:

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805):
A reményhez

Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.

Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek! Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!

(1803)