A férfi, akit 1981-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, legutóbb 2016-ban, már kilencedik alkalommal
indítványozta feltételes szabadlábra helyezését. Meghallgatásán akkor elismerte, előre megfontolt szándékkal ölte meg a Beatles alapítótagját: tette önző és gonosz volt. 2014-ben ezzel szemben még azt mondta, hogy a gyilkosság idején meg volt zavarodva.
Chapman még szerdán jelent meg a kérelmet elbíráló bizottság előtt, de csak péntek hajnalban értesült az elutasító döntésről.
A bizottság szerint Chapman szabadlábra helyezése „összeegyeztethetetlen lenne a társadalom érdekeivel és biztonságával”, valamint „kisebbítené a bűncselekmény súlyosságát, ezzel aláásva a törvény iránti tiszteletet”. A testület szerint emellett fennáll a veszélye annak, hogy a börtönből való kikerülése esetén valaki John Lennon halálát megbosszulva árthatna Chapmannek.
Szerdai meghallgatásakor politikusok és Lennon rajongói a világhírű zenész New York-i, Central Parkban lévő emlékhelyén követelték Chapman rácsok mögött tartását.
A férfi két év múlva, 2020 augusztusában kérheti újra feltételes szabadlábra helyezését.
John Lennon 40 éves volt, amikor a manhattani Dakota-ház előtt négy halálos lövést adott le rá Mark Chapman, aki nem menekült el a helyszínről, hanem hagyta, hogy lefegyverezzék és megvárta a rendőrök kiérkezését is. A Beatles alapítója a kórházba szállítás közben elvérzett.
(son)