Chris Rea Budapestet is útba ejti új turnéjában

Mint minden igazán nagy művész, Chris Rea is a saját, egyedi látásmódját követte, egy olyan utat, amely csak az övé. És bár a mai napig inspiráló zenéje mélyen beágyazódott világ rock'n'roll DNS-ébe, mégis biztosan kijelenthetjük, hogy nem a zeneipar fősodrában, mint inkább az oldalvízén, afféle kivülállóként készítette albumait. A művész és festő, a bluesrajongó és motorversenyző, a filmkészítő és az olasz klasszikus zenei hagyományokat folytató zeneszerző mind jellemzi azt az embert, aki több mint 30 millió albumot adott el világszerte csak azért, mert önmagát adta.

2017-ben Chris Rea visszatér ahhoz, amiről a leginkább ismert: csodálatos rock balladákhoz, amelyek bemutatják az énekes egyedi hangját és legmagasabb szintű dalszövegírási képességét.

Chris Rea 1951-ben született Middlesbrough-ban, majd 1978-ban jelent meg debütáló lemeze, amely rögtön hatalmas amerikai sikert hozott a Fool If You Think It's Over dallal. 1983-ban ötödik stúdióalbuma, a Water Sign több mint félmillió példányban kelt el, miután az I Can Hear Your Heartbeat  dala egész Európában felkerült a slágerlistákra. Következő anyaga, a Wired To The Moon is óriási sikert aratott, és az egész Európát átszelő turnéval Chris Rea jelentős rajongótábort szerzett magának, amely az elmúlt évtizedekben végig vele maradt.

Chris Rea nem az egyedüli zenész, aki nem fiatalon vált ismertté – gondoljunk csak Jarvis Cocker vagy Leonard Cohen karrierjére – bár az valóban érdekes, hogy The Road To Hell című dala előtt egyetlen száma sem tudott az angol slágerlista Top10 felvétele közé kerülni. Talán ez is az oka annak, hogy az énekes mindig meg tudott újulni, és bármilyen nyomás vagy erős kontroll nélkül a saját dalait játszani. "Soha nem voltam rocksztár, és minden betegségem egy újabb esély volt arra, hogy azt csináljam, amit igazán szeretek a zenében." - nyilatkozta erről. "A legjobb változás, hogy olyan dolgokra összpontosítottam, amelyek valóban érdekelnek."

Minden bizonnyal a motorversenyzésre, a festészetre és a blues szeretetére is utalt ezzel, de ha a Road Songs For Lovers valamit bizonyít, az az, hogy lenyűgöző rock'n'roll szerelmes dalokat lehet alkotni a szenvedélyek panteonjához.