Christopher Nolan valószínűleg a Batman filmek nélkül is befutott volna, de mégis kellettek a sikeréhez. Olyan formába tudta önteni a sötét lovagot, amilyet még sosem láttunk a filmvásznon. Az egész szuperhős figura emberi volt. A világ szürke, de mégsem elvont, a történetvezetés pedig mesteri. Végre visszatérhettünk abba az időbe, amikor bőven átlépte a két órát a film, de mégsem éreztük annyinak. Tim Burton alkotásai egyáltalán nem voltak rosszabbak, csak egyszerűen mások. Abban erősen vitába lehetne szállni, hogy a Jack Nicholson vagy Heath Ledger Joker alakítása volt-e jobb, de kimondhatjuk, hogy itt is mást kellett játszaniuk, és a saját a világában mindkettő briliánsnak számított. Valószínűleg csak szubjektíven lehet dönteni, így azért is merem kijelenteni, hogy hozzám Jack Nicholson Jokere áll közelebb, de ugyebár ez csak a saját véleményem.
Ugyanezt a vitát hozhatná elő, hogy akkor Michael Keaton vagy Christian Bale volt a jobb Batman? Mindkettő annyira volt hűvös, amennyire a rendező megkövetelte tőle, így nem igazán lehet ebben a kérdésben sem értelmes döntést hozni, ha csak nem a szívünkre hallgatunk.
Az első 1989-es Batman film hatalmasat durrant, és meg is szerezte az első helyet bevétel terén. Olyan folytatásokat utasított maga mögé, mint az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag, A Halálos fegyver 2, vagy a Vissza a jövőbe második része. Igen, így visszanézve voltak bőven klasszikusok 89-ben.
Tim Burton látványvilága nagyon passzolt a Batmanhez, és akkoriban csúcstechnikának számított, valósággal életre kelt a képregény a filmvásznon. Az egyedi világ egyedi humorral is keveredett, amit Joker után a Pingvinembernél (itt Danny DeVito alakította Pingvint) is bevetettek, bár a Batman visszatér jóval sötétebb volt az első résznél. Azonban még mindig az 1989-es az, amit klasszikusként emlegetnek. Aki nem látta, annak muszáj bepótolnia, már csak Jack Nicholson miatt is.
Batman univerzuma feltámadt és élőbb volt, mint valaha. Tim Burton két Batman filmje után azonban a rendező és Michael Keaton is kiszáll, pedig utóbbira nagyon is számítottak a harmadik részben. Keaton már ekkor is nagy színész volt, de nem volt megelégedve a sztorival, így búcsút intett a projektnek. Hátraarcával 15 millió dollárnak mondott nemet. „A forgatókönyv soha nem volt jó. Nem is értem, hogy Joel Schumacher rendezőként miért akarta megcsinálni, amit megcsinált” – nyilatkozta Keaton a The Hollywood Reporternek.
Schumacher is egyedi világot teremtett, de tényleg egy olyan vágányra terelték a sorozatot, amiből már nem lehetett kimenteni. Keaton találkozott az alkotókkal is, és már akkor sem egyezett a véleményük. A gárda ki akarta irtani a sötét világot a Batmanből, és már Michael is látta, hogy ezzel bukásra fogják ítélni a szériát.
Azonban 1995-ben a Mindörökké Batman és 97-ben a Batman és Robin is elkészült. Előbbinél Val Kilmerre, utóbbinál pedig George Clooneyra osztották a sötét lovag szerepét. Szóval a két alkotás moziba került, de borzalmasra sikeredett. Bár még vannak olyanok mai napig, akik szívesen megnézik, de főként azért, mert gyerekkorukban meghatározó élményt kaptak tőlük. Ettől függetlenül a többségük már bevallja felnőtt fejjel, hogy tényleg rémesek.
Az 1989-es Batman új életet lehelt a képregényfilmek világába, és Superman után „Ő” is méltó helyet kapott a történelemben, még ha kevesen is fognak emlékezni Michael Keaton, vagy Jack Nicholson zseniális alakítására. Azért milyen érdekes párhuzam, amikor előbbi színészt látjuk a Birdmanben.
Nolan Batman filmjei pedig már az új évezred szülöttei, olyanok, amiknek sok mai alkotó követhetné a példáját. (Torony)