15 év után küldte vissza a Pompeiből ellopott régészeti kincseket egy nő, mert balszerencsét okoztak neki
Olvass tovább...
Döbbenetes felfedezést tettek angol régészek: a modern ember által a környezetbe juttatott anyagok egyszerűen „életveszélyesek” a mélyben megbújó kincsekre.
A régészek sokkal több leletet találnak a föld mélyén, mint amennyit rögtön meg tudnak vizsgálni és ki tudnak elemezni. Néhány szenzációs felfedezés így jóval azután történhet meg, hogy az adott tárgyak újra napvilágra kerültek.
Valami hasonló történt most is, hiszen az archeológusok olyan anyagra bukkantak ókori leletekben, amelyeknek semmi keresnivalójuk azokban. Mindez arra is kihatással lesz, ahogy a szakembereknek a jövőben a fellelt darabokat tárolniuk kell, hogy elkerüljék a nemkívánatos szennyeződéseket.
Olvass tovább...
A kutatók most első alkalommal találtak ugyanis mikroműanyagokat történelmileg értékes talajmintákban. Ezek olyan, 5 milliméternél kisebb darabokat jelentenek, amelyek a műanyagok bomlási folyamata során keletkeznek, elsősorban a napsugárzás hatására.
Az elaprózódott plasztikdarabok aztán bekerülnek a környezetbe, a talajba, a vizekbe, de még az állati és emberi szervezetekbe is. Már az 1970-es években felfigyeltek a tömeges jelenlétükre, igazi problémává viszont csak az ezredforduló után váltak. A mikroműanyagok szennyezik a környezetet, ráadásul meg is betegíthetnek minket, gyulladásokat okozva.
Olvass tovább...
Angol régészek most azon lepődtek meg, hogy 7 méteres mélységből az 1980-as években vett talajmintákban is mikroműanyagokat találtak egy közelmúltbeli vizsgálat során. Azok nyilvánvalóan nem az 1-2. században kerültek oda, hanem a modern kori szennyezés következtében.
Ha ez a jövőben rendszeressé válik, az megkérdőjelezheti a fellelt tárgyak tudományos értékét is, hiszen onnantól kezdve nem lehet belőlük érvényes következtetéseket levonni. Anglia legértékesebb viking leletei a mai York környékéről például anaerob (oxigénmentes) környezetből származnak. Ha egy ilyenbe mikroműanyagok kerülnek, az megváltoztatja a talaj kémiáját, és a szerves anyagok nem őrződnek meg akár 1000 évig, hanem lassan lebomlanak – mi pedig elveszítjük az értékes leleteket.
Így mutatják be izgalmas kiállításon Yorkban a viking örökséget: