121 évig tartott, végül csak célba ért a képeslap, amit 1903-ban adtak fel

Több mint egy évszázaddal ezelőtt valaki egy képeslapot helyezett el az egyik skóciai postán, amit Lydia Davies-nek címeztek, aki a walesi Swansea-ben, a Cradock utca 11-ben lakott. Az egyik oldalon egy rövid, kézzel írt üzenet van rajta, a másik oldalon egy csillagos égbolt alatt álló szarvas gyönyörű lenyomata.

A képeslap kalandos utat járt be és végül, 121 évvel a feladás után megérkezett a Swansea Building Society pénzintézet központi irodájának épületébe, ami Davies egykori címén található. A munkatársak elképedve vették a kezükbe a postai küldeményt.

„A postás a szokásos módon érkezett az ajtóhoz, sok levéllel jelzáloghitelekkel és megtakarításokkal kapcsolatban"

– mondta Henry Darby, a társaság kommunikációs menedzsere. Miközben az egyik menedzser válogatta a leveleket, ez a képeslap leesett az asztalra. Se boríték, se cetli, csak úgy, ahogy volt.

A kártyán látható kép Edwin Henry Landseer angol művész 19. századi festményének lenyomata. A kézírásos üzenet időközben megkopott, nehezen olvasható, de a jelek szerint egy Ewart nevű ember adta fel a lapot. A walesi tengerparti Fishguard városból küldte a kártyát, a tollal írt szöveg pedig egy ismeretlen kérdést tárgyal, a kontextust vélhetően legfeljebb a címzett érthette volna: 

“Kedves L. Nem tudtam, lehetetlen volt beszerezni ezt a párat. Nagyon sajnálom, de remélem jól érzi magát otthon. Most körülbelül tíz [shilling] zsebpénzem van, nem számítva a vonatjegyet, szóval jól vagyok. Emlékezzen rám, Miss Gilbertre és Johnra. Szeretettel, Ewart."

A képeslapon az „AU23 03” postabélyegző látható, ami az 1903. augusztus 23. rövidítése. A bélyegen VII. Edward képe is látható, aki 1901 és 1910 között az Egyesült Királyság királyaként szolgált.

Tracy Coleman, a Royal Philatelic Society London bélyeggyűjtőket és történészeket tömörítő szervezet szakértője a CBC rádiónak azt nyilatkozta, hogy a képeslap és a jelölések összhangban vannak az 1903-as adatokkal, bár nem tud végleges megerősítést adni.

Létezik racionális magyarázat a képeslap 121 évig tartó postai kézbesítésére.

„Úgy tűnik, nincs ebben semmi szokatlan” – mondta a szakember, aki szerint ez a fajta képeslap pontosan olyan, amelyre egy bélyegvásáron vagy régiségpiacon is nagy számban rá lehet bukkanni. A jótékonysági boltokban talált képeslapok többsége persze nem kerül vissza a postára, hogy aztán kézbesítsék, de Darby szerint ez most megtörténhetett. Lehet, hogy valaki egy ingatlaneladáson vagy zsibvásáron jutott hozzá a képeslaphoz és úgy döntött, célba juttatja.

A Royal Mail, az Egyesült Királyság postai szolgálatának tisztviselői egyetértenek ezzel az elmélettel.

„Valószínűbb, hogy ez a képeslap visszakerült a rendszerünkbe és nem arról van szó, hogy több mint egy évszázadra elveszett valahol a levelek között. Ha egy tétel a rendszerünkben van, kötelesek vagyunk azt a megfelelő címre kézbesíteni”

– mondta a postai szóvivő.

1903-ban Lydia Davies házának környéke lakóövezet volt, a környéket a második világháború alatt bombázták, sok épület megsemmisült, ezeket a háború után újjáépítették, köztük a Cradock utca 11-et is.

A képeslap hatására a környéken élők kutakodni, kérdezősködni kezdtek és kiderült, hogy a népszámlálási adatok alapján egy John F. Davies nevű férfi egykor ugyanezen a címen élt feleségével és hat gyermekével. A legidősebb közülük Lydia volt. 16 éves volt, amikor ezt a képeslapot küldték neki, de senki sem tudja, hogy megkapta-e. A küldeményt átadták egy nőnek, aki Davies unokahúga lehet, a hölgy biztonságosan őrzi, az íróasztala felső fiókjában.

Forrás: Smithsonianmag