A spanyol inkvizíció sötét titkai sokkal hátborzongatóbb, mint ahogyan azt tanították nekünk

Több mint háromszáz éven át, a 15. század végétől a 19. század elejéig, a spanyol inkvizíció vasmarkában tartotta a spanyol népet. A katolikus hit nevében kegyetlenül üldözték az eretnekeket és fenntartották a katolikus egyház hatalmát. Az inkvizítorok élete nem volt egyszerű: hatalmas felelősség terhelte őket, ugyanakkor kegyetlen tetteikért súlyos büntetést érdemeltek.

1478-ban IV. Szixtusz pápa engedélyezte I. Izabella királynőnek és II. Ferdinánd királynak, hogy új inkvizíciót hozzanak létre. Céljuk az eretnekek, a mórok és a zsidók megbüntetése volt, de hamarosan hatalmuk kiterjedt a spanyol korona összes alattvalójára.

A rettegett inkvizíció élén a Nagy Inkvizítor állt, aki széleskörű hálózatot épített ki maga alá. Ez a korrupt és elfogult rendszer félelmet keltve üldözte a gyanúsítottakat. A pereket grandiózus eseményekként tálalták, de a vádlottakra kevés esély várt. A vádak és a halálos ítéletek gyakran alaptalanok voltak, és személyes bosszúvágyból vagy rosszindulatból is hozhattak döntéseket.

Az inkvizíció kegyetlen kihallgatási technikákat alkalmazott a beismerés kicsikarására. Az éheztetéstől a kínzásig minden eszközt bevetettek a vádlottak megtörésére. A vallomástételt követően az eretnekeket nyilvános autodafékon, azaz hitvallási ítéleten állították bíróság elé. Ezeken a tömegrendezvényeken tömegek gyűltek össze, hogy tanúi legyenek az eretnekek elítélésének és megbüntetésének.

Az inkvizíció hatalma az évszázadok során fokozatosan hanyatlani kezdett. Napóleon 1808-as spanyolországi inváziója meggyengítette a rendszert, és végül 1834-ben, mint az utolsó ilyen intézmény, a spanyol inkvizíció is megszűnt létezni.

A spanyol inkvizíció sötét fejezet Spanyolország történelmében. A katolikus hit nevében elkövetett kegyetlenkedések örökre bevésődtek a kollektív emlékezetbe. A történelem ezen sötét korszakának megismerése ma is fontos, hogy megértsük a fanatizmus és a hatalommal való visszaélés veszélyeit.

Forrás: Britannica