Most már hivatalos, ez okozta valójában a Titanic vesztét, 100 év után kimondták, miért süllyedt el a hatalmas óceánjáró

Mindenki ismeri a Titanjc katasztrófájának történetét - ha más nem, legalább James Cameron 11 Oscar-díjjal jutalmazott filmjéből, amiben Leonardo DiCaprio és Kate Winslet játszotta a főszerepet. A fikció mögött viszont mégiscsak egy szörnyű tragédia van, ami több mint 1500 ember halálát okozta.

Az elsüllyeszthetetlennek vélt óceánjáró 1912. április 10-én indult el első, egyben utolsó útjára Southampton-ból. Miután elhagyta Írország partjait, folyamatosan növelték a sebességet; április 14-ére a hajó már 22,75 csomós sebességgel szelte az óceánt. 1912. április 14-én 23 óra 40 perckor a Titanic jéghegynek ütközött, majd április 15-e, hajnali 2 óra 20 perckor elsüllyedt az Atlanti-óceán közepén.

A katasztrófa körül az évek során rengeteg mítosz, teória, összeesküvés-elmélet született, amelyek mind azt próbálják bizonygatni, hogy a Titanic vesztét egyáltalán nem, vagy csak részben okozta a jéghegy. Abban már régóta egyetértenek a tudósok és a Titanic-kutatók, hogy a hajó jéghegynek ütközött - ezt senki sem vitatja már évek óta; azonban még mindig komoly viták voltak a tudósi körökben arról, hogy a Titanic vesztét nem csak a jégheggyel való ütközés okozta, hanem egy belső probléma is hozzájárult ahhoz, hogy a hajó végül az óceán fenekén végezze.

Egy ismert Titanic-kutató, Senan Molony ír újságíró 10 évvel ezelőtt nézett át egy albumot, ami John Westbeech Kempster, a Harland és Wolff hajógyár főelektrikusának fotóiból állt össze. Ezeken a képeken a Titanic vízrebocsátása és útnak indulása látható. Egyes fotókon, amik a hajó jobb oldaláról készültek, jól látható egy hatalmas, sötét folt, ami nagyjából 9 méter hosszan húzódik végig a hajótesten. Molony beszélt több fémipari és kohászati szakértővel, szénraktári tüzek szakértőivel, illetve a Titanic szerkezetét ismerő kutatókkal, hogy kiderítse, mi lehet az a sötét folt a hajótesten.

^{(Fotó: CBS News)}

Az újságíró megtudta, hogy a Titanic orrához legközelebbi 6-os, illetve a mögötte lévő 5-ös számú kazánház közötti széntárolóban tűz keletkezett még azelőtt, hogy a hajó elindult volna Belfast-ból (itt építették - a szerk.). Dr. Guillermo Rein, a szénraktári tüzek szakértője Molony-nak elmondta, hogy a szén magától is képes begyulladni, és mivel nem jár füsttel, vagy bármi olyan jelenséggel, ami nyilvánvalóvá tenné, hogy tűz van, valószínűleg nem vették észre, csak a próbaútja előtti napon.

A tűzről hallgattak, nem szenteltek neki komoly figyelmet, és azzal sem foglalkoztak, hogy az egyik fűtő állítólag a szénkiemelő nyílásokon keresztül benézve látta, hogy a nyomásálló keresztválaszfal több ponton behorpadt, megvetemedett. Miután lemosták és bekenték olajjal, nem is foglalkoztak többet a dologgal.

Ez azt jelenti, hogy a Titanic úgy indult el több mint 2200 emberrel a fedélzetén, hogy az egyik válaszfala, amelyeknek feladata az volt, hogy megvédje a hajót attól, hogy teljesen elöntse a víz, egy ponton súlyosan megsérült a szénraktárban keletkezett tűz miatt. És mi volt a leghátsó rekesz, ami megsérült a jégheggyel való ütközés során? Pont a 6-os kazánház, aminek fala megsérült a tűzben.

Szóval akkor valójában a tűz okozta a Titanic vesztét?

Molony közzétett a New York Tribune nevű napilap 1912. április 20-ai számából egy idézetet, amiben egy neve elhallgatását kérő tiszt azt nyilatkozta:

„Véleményem szerint a tűz nem csekély szerepet játszott a szerencsétlenségben, mivel azután, hogy felhevültek, a betörő víz könnyen feltépte az égő szén mögötti válaszfalakat. Ha a szén még akkor is a kettes és hármas szakaszban lett volna, amikor a hajó a jéghegynek ütközött, az valószínűleg segítette volna a válaszfalat a deformációnak való ellenállásban”.

Ezt az állítást erősíti meg az 5-ös számú kazánházból megmenekült egyik fűtő, Hendrickson vallomása, aki azt mondta, hogy a Titanic még további másfél órán keresztül a vízen tudott volna maradni, de két órával az ütközés után a tűzben megsérült, behorpadt válaszfalat átszakította az előző rekeszekben felgyülemlett víz, és teljesen elöntötte a kazánházakat. Ezáltal felgyorsult a süllyedési folyamat.

„Láttam a zölden habzó hullámokat, amint áttörnek a kazánok között”

- mondta a fűtő, aki túlélte a katasztrófát.

A kazánházban keletkezett tűzről természetesen az utasok semmit sem tudtak, és a katasztrófa utáni vizsgálatok során is igyekezték elhallgatni. A brit vizsgálatot vezető Lord Mersey sem tulajdonított érdeklődést a tűz iránt, mindvégig próbálta elterelni róla a figyelmet, végül a vizsgálat hivatalos eredményébe az került bele, hogy a szénraktárban keletkezett tűznek semmi köze nem volt a Titanic katasztrófájához. Molony ebbe nem akar belenyugodni, szerinte igenis nagy szerepe volt benne, azonban a kutatók és tudósok többsége kitart a brit vizsgálat mellett, és most már hivatalosan is az az elfogadott, hogy a Titanic vesztét csak és kizárólag a jéghegy okozta.

A Titanic kazánházában történt tűzről egy dokumentumfilm is készült a National Geographic-on.