Hazudtak nekünk az iskolában: nem is Kolumbusz Kristóf fedezte fel Amerikát?

1492-ben Kolumbusz Kristóf olasz felfedező, Izabella spanyol királynő támogatásával három hajóval indult nyugatnak, hogy Indiába jusson. A Földet gömb alakúnak hitte, és elmélete szerint Ázsia keleti partjait elérve Indiába érhet. Utazása során 1492. október 12-én a Bahama-szigetek egyik szigetére érve partot ért, de tévesen Indiának vélte. Ezzel a "felfedezéssel" megkezdődött az európaiak behatolása Amerikába, ami a kontinens őslakosainak pusztulásával, gyarmatosítással és kulturális átalakulással járt.

Kolumbusz Kristóf megérkezése a Bahamákra az emberiség történelmének egyik legmeghatározóbb pillanata lehetett. Ezzel egy új korszakot nyitott az emberiség törtélmének, nem csak a világ bővülését hozta el, de ez új, színes kultúrák találkozást is jelentette. Kolumbusz naplói utalnak a kalinagókkal való kapcsolatokra, akik talán az első telepesek voltak a régióban.

A legújabb genetikai kutatások azonban azt sugallják, hogy a Karib-térség történelme ennél bonyolultabb. Dél-amerikai betolakodók nyomait fedezték fel a helyi őslakosok genetikai állományában, ami a múlt mélyebb rétegeire utal.

Mielőtt Kolumbusz hajója partot érhetett feltehetően egy óriási migrációs hullám vonulhatott végig a térségen. Ennek bizonyítékait tárják fel folyamatosan tudósok, mely népek honnan érkezhettek.

Ezek az új felfedezések genetikailag újraírhatják a Karbi-térség térképét, az ember származását illetően. A temetkezési szokások és a kerámiakészítés eltérései továbbra is rejtélyt jelentenek a kutatók számára. A genetika új fényt vet a régió múltjára, és rávilágít a karibi szigetvilág bonyolult kulturális és genetikai hálózatára.

A DNS elemzésen alapuló kutatások fontosságát hangsúlyozva a genetika ablakot nyit a Karib-térség gazdag történelmére, és segít megérteni a múlt titkait és rejtélyeit. Mi pedig lélegzetvisszafojtva várjuk, hogy beszámolhassunk a legújabb felfedezésekről.

Forrás: Ancient-origins