Az igazi Petőfi Sándor kibírhatatlan alak volt: felettesei alig bírták elviselni, szüleivel hamar összeveszett, és az osztrák császári seregben is szolgált
Olvass tovább...
Amikor megalkották, még férfi viselte.
A magyar nevek kapcsán elsősorban akkor hallunk az eredettörténetükről, amikor év elején mindig szó esik arról, hogy melyek azok a nevek, amelyeket immár lehet anyakönyveztetni Magyarországon. Minden évben elkészül egy komoly lista, és ilyenkor sokan meglepődnek az újdonságokon is. Általában könnyű felismerni az új nevek közül is, hogy melyek férfi és melyek női nevek, a női neveket még az is könnyűvé teszi a felismerés szempontjából, hogy sokszor a-betűre végződnek.
Ám van olyan magyar név, és különleges története van, amelyik eredetileg férfi név volt, majd szép lassan női név lett belőle, és korábban igen népszerű is volt.
Hogy melyik ez a név?
Olvass tovább...
Vörösmarty Mihály még az egyik leghíresebb művében, a Zalán futása című eposzában találhatjuk meg az első előfordulását Magyarországon. A mű egy hazafias eposz, lírai és romantikus alkotás a magyar történelemről. 1825-ben jelent meg, és a nyelvújítás egyik legjelentősebb alkotása is.
Ebben a műben rengeteg olyan szó található, amely itt jelenik meg először, mivel Vörösmarty alkotta ezeket a kifejezéseket. Ezek közül egy a Dalma név, amelyet az író a dalból alkot (egyes felfogások szerint a dalma nyelvjárási szóból, amely kedveset jelent), ám érdekesség, hogy művében a Dalma nevű szereplő férfi, ekkor még nem női név a Dalma. Dalma a nagy műben egy magyar seregvezér, de Vörösmarty más műveiben is előkerül a későbbiekben ez a név, a Tündérvölgyben például Jeve apját hívják így.
A forradalom és szabadságharc költője, Petőfi Sándor is Vörösmartytól veszi át a nevet, mint írói álnév. Petőfiről a Most vagy soha című film kapcsán nagyon sok szó esik, a Dalmát még nagy költőnk is férfi álnévként használta.
Ám más magyar írók már úgy használják a Dalma nevet, mint női név, és később ez gyökeresedik meg hazánkban. Többek között Jókai Mór műveiben is női névként jelenik már meg a 19. század második felében.
Olvass tovább...
(Forrás: Magyar Nyelv/Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor művészi névhasználatairól)