A kutatók bementek egy barlangba, kétszázezer éves, rejtélyes rituálé nyomaira bukkantak

Közel 200 000 évvel ezelőtt  neandervölgyi emberek egy csoportja Délnyugat-Franciaországban egy barlang mélyén egy sor furcsa építményt épített törött cseppkövekből - a gondosan elhelyezett, két nagy körbe és négy kisebb halomba rendezett alakzatok 1990-es felfedezésük óta zavarba ejtik a kutatókat, és váratlanul összetett neandervölgyi viselkedésre utalnak.

A rejtélyes struktúrák korai elemzései azt mutatták, hogy legalább 47 000 évesek, de a vezető kutató korai halála több mint 20 évre megakasztotta a vizsgálatot. 2016-ban azonban a tudósok végül újra felkeresték a helyszínt, és uránsorozatos kormeghatározás segítségével megállapították, hogy a cseppkövek mintegy 176,5 ezer éve álltak a helyükön.

"A korai neandervölgyiek voltak az egyetlen emberi populáció, amely ebben az időszakban Európában élt"

- írták a tanulmány szerzői

. "Eredményeink arra utalnak, hogy társadalmukban a modernitás elemei is jelen voltak, amely most már bizonyíthatóan korábban alakult ki, mint korábban gondolták. Ezek közé tartozik az összetett térszervezés, a tűzhasználat és a mély karsztfoglalás."

E felfedezés előtt ugyanis a neandervölgyiek feljegyzéseiből hiányoztak a kulturális gyakorlatokra és a bonyolult társadalmi viselkedésre utaló bizonyítékok. Pedig a kutatók szerint ezeknek az építményeknek a létrehozása "különböző feladatok szükséges egyidejű megvalósítását, következésképpen bizonyos fokú társadalmi szervezettség meglétét" igényelte.

Továbbá az a tény, hogy az elrendezések 336 méterre  a barlang bejáratától találhatóak, azt jelzi, hogy az emberek ebben az időszakban már kiismerték a föld alatti környezetet, ami az emberi modernitás jelentős lépésének tekinthető.

A két gyűrű alakú építményt leírva a kutatók elárulják, hogy az egyik 6,7 x 4,5 méter , míg a másik 2,2 x 2,1 méter méretű.

"Összességében körülbelül 400 darab követ használtak fel, amelyek 112,4 méter  teljes hosszúságot és 2,2 tonna kalcit átlagos súlyát teszik ki" -

írják a tanulmány szerzői.

Furcsa módon e bizarr építmények neandervölgyi építői nem egész cseppköveket használtak fel, jellemzően a középső részt választották, míg a gyökeret és a csúcsot elvetették. A tűz használatára utaló nyomokat 123 cseppkőn is felfedeztek.

Nem meglepő módon az elemzés több kérdést hagyott a kutatók számára, mint választ. Mi volt a funkciója ezeknek az építményeknek a barlang bejáratától ilyen nagy távolságban? Miért található a legtöbb tűzrakóhely a szerkezeteken, és nem közvetlenül a barlang padlóján? Elképzelhető, hogy ezekre a kérdésekre sosem tudjuk meg a választ. 

Bár a tanulmány szerzői egyik kérdésre sem tudnak választ adni, arra a következtetésre jutnak, hogy "az ezekért az építményekért felelős neandervölgyi csoport olyan szintű társadalmi szerveződéssel rendelkezett, amely összetettebb volt, mint azt korábban gondolták ennél a hominida fajnál".

_{forrás: iFLScience}