Teljesen új alapokra helyezi az univerzum születéséről alkotott elképzeléseinket egy felfedezés, aminek léteznie se kellene

Az űrkutatók nemrégiben egy hatalmas, gyűrű alakú struktúrát fedeztek fel a világűrben, amely megkérdőjelezi az univerzum jelenlegi megértését - állítja a Skynews. A Nagy Gyűrű néven ismert struktúra átmérője hihetetlen 1,3 milliárd fényév, míg kerülete 4 milliárd fényév.

Bár a jelenség látszólag majdnem tökéletes kör alakú, a felfedezője szerint inkább dugóhúzó formájú.

Az óriási méretű Big Ringet először Alexia Lopez, a University of Central Lancashire PhD-kutatója észlelte, aki korábban egy másik hasonló felfedezéshez is kötődik: ő fedezte fel először a Giant Arc (Óriás Ív) nevű galaxiscsoportot is.

A fiatal kutató azt állítja, mindkét felfedezés véletlen volt, és kezdetben ő maga sem akarta elhinni, amit látott. Véleménye szerint a két felfedezésből valamilyen következtetést kellene levonni, azonban hogy pontosan mit, az egyelőre még nem világos. A galaxishalmaz jelenléte számos kérdést vet fel, különösen azt, hogy hogyan alakulhatott ki? Ha szeretnéd egy kicsit képbe hozni magad a világegyetemmel kapcsolatban, ajánljuk ennek a videónak a megnézését:

Alexia Lopez szerint mindkét ultra nagy struktúra magyarázata kihívást jelent a jelenlegi univerzumról szerzett ismereteink alapján. Lopez az Amerikai Csillagászati Társaság 243. ülésén mutatta be az eredményeit, amelyek

MEGKÉRDŐJELEZIK EGY KULCSFONTOSságú KOSZMOLÓGIAI ELVET, AMELY SZERINT AZ UNIVERZUMNAK NAGYJÁBÓL MINDENHOL UGYANÚGY KELLENE KINÉZNIE.

A Nagy gyűrű, amely galaxisokból és galaxishalmazokból áll, 1,3 milliárd fényév átmérővel rendelkezik. Bár szabad szemmel nem látható az égbolton, egy grafika készült arról, hogy hogyan festene, ha láthatnánk.

A Nagy gyűrű – az asztrofizika egyik alapelve szerint – tulajdonképpen nem is létezhetne. A kozmológiai elv ugyanis azt állítja, hogy az univerzumban eloszló anyagnak egyenletesen kellene terjednie. Az elv alapján a bolygóknál, csillagoknál nagyobb anyagkoncentrációnak sehol sem lenne szabad kialakulnia. Nem ez az első bizonyíték arra, hogy ez az alapelv nem mindig érvényes, és hogy ebben szerepet játszhat valamilyen, számunkra még ismeretlen tényező. 

A kutatás során elemzett adatok távolságuk miatt különlegesek, hiszen a vizsgált struktúrák olyan messziről származnak, hogy a világegyetem eddigi feleletlen életének nagy részét igénybe vette, hogy eljussanak hozzánk.

Érdemes megemlíteni, hogy a legnagyobb azonosított galaxishalmaz, a Hercules-Corona Borealis Nagy Fal, mintegy 10 milliárd fényév széles. Ezek a felfedezések új kihívások elé állítják az asztrofizikusokat és kozmológusokat, és további kutatásokra sarkallják őket az univerzum titkainak megfejtése érdekében.