Karácsonyra megkaptuk a tudósoktól az örök élet titkát? Olyan állat rejtheti magában a halál ellenszerét, amit akár a boltokban is megvehetünk

Elképzelhető lenne, hogy a hosszú élet titkának szimbóluma, a bölcsek köve valóban létezik, ráadásul rengeteg van belőle az óceánok mélyén? Egy bolognai kutatócsapat hasonló elméletet fejteget - már ha a bölcsek köve alatt kagylókra gondolunk.

A várható emberi élettartam a statisztikák alapján még sosem volt olyan magas a történelem során (az elmúlt 60 év során mintegy 20 évvel növekedett meg a várható élettartam), mint napjainkban, de pár, a bolygón velünk együtt élőlényhez képest kisbabának számítunk: biztos, hogy van olyan óriás teknős, ami elél 191 évig (egyelőre itt tart), de a grönlandi bálna is húzza 200 évig, míg a grönlandi cápa akár 400 évig is elélhet.

Ha tehát a hosszú élettartam érdekel, miért a szerény kagylót és unokatestvéreit nézed, és nem ezeket a szörnyetegeket? Nos, kiderült, hogy a kéthéjú kagylókban van valami sokkal érdekesebb: ahelyett, hogy egyformán hosszú életűek lennének, az állatok fajtól függően egytől akár több mint 500 évig is élhetnek.

"Mindig is lenyűgözött, hogy egyes kéthéjú kagylófajok rendkívül hosszú életet élnek"

- mondta Mariangela Iannello, a Bolognai Egyetem Biológiai, Földtani és Környezettudományi Tanszékének kutatója, a kutatás társszerzője egy nyilatkozatban.

Annak vizsgálatára, hogy mi lehet a felelős egyes kéthéjú kagylók kivételesen hosszú életéért, a csapat úgy döntött, hogy négy faj genomját vizsgálja meg: az Arctica islandica-t, amely egy Ming néven hívott egyed 507 éves életkorának köszönhetően a leghosszabb életű nem kolonialis állat, valamint a Margaritifera margaritifera-t, az Elliptio complanata-t és a Lampsilis siliquoidea-t, amelyek mindegyike 150 és 190 év közötti életkorral büszkélkedhet, ezután pedig 29 másik fajt vizsgáltak meg, amelyek élettartama egyáltalán nem volt olyan figyelemre méltó.

Ezt nem véletlenül csinálták:. "Mivel a fajok ilyen extrém hosszú életűek, a Bivalvia-klád biztosítja a legszélesebb élettartam-tartományt egy osztályon belül" - írják a kutatók. "Az, hogy egyazon taxonban rövid és hosszú életű fajok is vannak, a kéthéjú kagylókat kiváló modellrendszerré teszi az öregedés, az öregedés és a meghosszabbodott élettartam vizsgálatára."

A különböző fajok genomikai adatainak összehasonlításával a csapat ki tudta emelni azokat a géneket, amelyek elválasztották a hosszú életű kagylókat a rövid életűektől. A kutatás során néhány ismerős névre bukkantak: "Sok gént ebben a hálózatban korábban már más fajoknál is összefüggésbe hoztak a hosszú élettartammal" - jegyezte meg Iannello. 

Ez egy "izgalmas" felfedezés, mondta Iannello. "Ennek a felfedezésnek fontos következménye, hogy a hosszú élettartamnak közös genetikai eredete lehet nagyon távoli rokonságban álló fajoknál".

Például a hosszú életű kéthéjú kagylók hasonló génekkel rendelkeztek, amelyek olyan dolgokkal kapcsolatosak, mint a DNS-károsodásra adott válasz, a sejthalál és az apoptotikus útvonalak szabályozása, az abiotikus ingerekre adott sejtválaszok és a hipoxia-tolerancia - ezek mind olyan tulajdonságok, amelyekről ismert, hogy hosszabb élettartammal járnak együtt. 

forrás: Genome Biology and Evolution