Lehullott a lepel a boszniai piramisokról, Egyiptomnál is rejtélyesebb története van a monumentális csodáknak

Lassan húsz éve folyik egy nagyon éles vita a Bosznia-Hercegovinában felfedezett igen érdekes komplexumról, amely a Boszniai Piramisok néven vált ismertté. Dr. Semir Osmanagich bosnyák régész 2005-ben éppen Mexikóban végzett kutatásokat a maja piramisoknál, amikor egy barátja hívta fel a figyelmét Visoko völgyére, amely szerinte is túlságosan szabályos és geometriai formákat mutat, amit érdemes lenne régészeti szemmel is megvizsgálni.

A régész professzor nem tétlenkedett egy másodpercet sem és haza utazott a nagy story miatt, ugyanis miután az Orosz Természettudományi Akadémia az antropológia szakértőjeként tagjává választotta őt, tizenöt könyvet írt olyan elméletekről, amelyek egy részét a Csillagkapu c. amerikai tv-sorozat azonnal forgatókönyvként szerződtetett volna. Ezek a földtől elrugaszkodott paleoasztronautikai teóriák és Osmanagich nézőpontjai azonnal heves tiltakozást váltottak ki a tudományos körök képviselőitől. Az összeesküvés elméletek hívői pedig egyre nagyobb hitelt adtak Osmanagichnak és a Boszniai Piramisok nagyon hamar igen komoly érdeklődést mutattak. Nem csak a turisták körében, de a régészek, kutatók és neves szakértők, valamint írók köreiben is, akik tiszteletüket tették a helyszínen, hogy véleményt formálhassanak a rejtélyről.

Így tett például Erich von Däniken is, akinek könyvei az ufó hívők alap Bibliái.

Az elmúlt tizennyolc év alatt azonban semmi nem változott, a kutatás és maga a Boszniai Piramisok története is egyre inkább vált nevettség tárgyává. Köszönhető ez annak, hogy a régészeti feltárást amatőrök végzik anyagi forrás hiányában, valamint a bosnyák kormány korlátozása végett és a turisták is rengeteg kárt tettek már a kiállított leletekben, ugyanis azokat nem védi semmilyen rács vagy búra, így bárki hozzáérhet.

Ezt sajnos ki is használták már a szkeptikusok és az úgynevezett rovásírásos megalitokat is megkarcolták, helyenként átírták, magyarul megsemmisítették egy talán előttünk élt civilizáció nyomait.

Annyi biztos, hogy a Visokoban található, Nap Piramis fantázia nevet viselő komplexum oldalai ránézésre is olyanok, mintha azt vonalzóval húzták volna és a történelmi feljegyzések is azt támasztják alá, hogy a vidéket az illírek lakták, akik képesek voltak betonból építeni szinte bármit. Azonban a hegy oldalán feltárt területeken még az is látszik, hogy a betontömbök között található kötőanyag olyan anyagból készült és olyan minőségben, amelyet a jelen kor embere nem tud előállítani. Továbbá ott vannak a Tumulusként nevezett energiahalmok, amelyeket elméletig temetkezési helyként használtak, de erre vonatkozóan szintén nincsen semmiféle bizonyíték, ahogyan a betonból öntött kőtömbök retélyeire sincsen semmi magyarázat, mégis hemzseg tőlük a vidék.

Ráadásul a Hold Piramis, a Sárkány Piramis és a Földanya Temploma fantázianevet kapott komplexumok szintén a Nap Piramis sajátosságait hordozzák magukban és minden egyes georadarral készült felvétel azt bizonyítja, hogy a "hegyek" üregesek. Ezt végtére akkor fogjuk megtudni, amikor a Ravne alagútrendszert sikerült megtisztítani és kiásni addig, amíg megtalálják a piramis bejáratát, ha valóban piramisról van szó. 

Addig a pontig pedig továbbra is folyik majd a vita a piramishívők és a szkeptikusok között.

Azt azonban ne felejtsük el, hogy a Boszniai Piramisok egyik legkomolyabb bizonyítéka az a Ravne alagútrendszerben 2008-ban talált megkövesedett fadarab volt, amely a radiokarbonos vizsgálatok szerint több, mint 35.000 évre datálható.

Ez volt az a pillanat, ami felkorbácsolta a kedélyeket és elindította a Boszniai Piramisok lavináját pro és kontra szinten egyaránt.

Végezetül ne feledkezzünk meg arról a tényről se, hogy a mexikói Teotihuacanban 1905-ben fedezték fel a világ legnagyobb piramisát, a Nap Piramist, amelyet addig csak egy dombnak vagy éppen hegynek neveztek. Pontosan ugyanolyan állapotban volt, mint most a boszniai Visokoban található komplexum és csak 1971-re tisztították meg a ránőtt erdőtől, amikor is megtalálták annak bejáratát és az UNESCO bejegyezte piramisként, majd idegenforgalmi nevezetesség lett belőle.