Egyiptomot a piramisaival együtt letaszították a trónról, pont került az évezredes ókori rejtély végére

Első látásra ez a kérdés egyszerűnek tűnhet, de a válasz minden, csak nem az. A fő probléma a felvetés eldöntésénél az, hogy a modern történészek nem értenek egyet a kérdés megválaszolásához szükséges néhány fő jellemzőt illetően. Például, hogy egyáltalán használhatunk-e minden esetben olyan fogalmakat, mint a "civilizáció", és mi minősül civilizációnak? Hogyan mérjük, mikor kezdődik és mikor ér véget egy civilizáció? Tekintettel arra, hogy a jelentős történelmi civilizációk közül sok olyan időszakot is megélt, amikor idegen hatalmak uralták őket, vajon tekinthetjük-e őket egy hosszú ideig tartó egységnek vagy ebben az esetben megszakad a folytonosság és másképp kell őket kezelni?

A "civilizáció" fogalmát frusztrálóan nehéz meghatározni, értelmesen és összehasonlítható módon alkalmazni, akkor hogyan közelíthetjük meg mégis ezt a kihívást? Nos, az egyik dolog, amit kereshetünk, az az időt átívelő, tartós kultúra és hagyományok bizonyítékai. A hangsúly ilyen módon történő áthelyezése ad nekünk valamit, amibe egy kicsit jobban bele tudunk kapaszkodni. A következő példákat a történelem leghosszabb ideig fennmaradt kultúráinak tartják, de a történelmük vizsgálata pontosan megmutatja, hogy a "civilizáció" kifejezés miért olyan trükkös.

Ha megkérdezzük az embereket, hogy szerintük mi volt a leghosszabb ideig élő civilizáció, valószínűleg Kínát mondják, és nem véletlenül. Először is, Kínának van a világon a leghosszabb ideje fennmaradt írott nyelve. Becslések szerint magát a nyelvet körülbelül 6000 éve használják, de ami még megdöbbentőbb, hogy vannak olyan ma használt írásjegyek, amelyek olyan tárgyakon - például a jóslásra használt orákulumcsontokon - vannak jelen, amelyek legalább 3000 évesek. Nem tudunk más olyan ismert kultúráról, amely ilyen erős nyelvfolytonossággal büszkélkedhetne.

Összehasonlíthatjuk-e azonban a modern Kínát az ősi elődjével, vagy előbbi túlságosan különbözik ahhoz, hogy egyetlen hosszú civilizáció egészeként tekintsünk rá? Ha igen, akkor Kína több mint 5000 évesnek tekinthető. A Kínai Kulturális Örökség Állami Igazgatóságának több évtizedes tanulmánya szerint ez minden bizonnyal így van. De nem minden történész ért egyet ezzel. Egyrészt ennek az állításnak jelentős politikai értéke van, mivel segít legitimizálni a mai Kína meglévő struktúráját. Másodszor, az egész régió olyan hatalmas és különböző etnikai csoportokból áll, hogy nehéz őket homogén, azonos kultúrával és hagyományokkal rendelkező népnek nevezni.

A "legrégebben fennmaradt civilizáció" cím másik kiemelkedő várományosa az ókori Egyiptom lehet. Nem meglepő módon azonban ezt is nehéz megítélni. 

Egyiptom hatalmas királyság volt az ókori világban, amelyet először i. e. 3100 körül egyesítettek, és egészen i. e. 332-ig tartott, amikor a makedónok meghódították. E politikai hatalomátvétel ellenére a nyelv ugyanaz maradt, és a hieroglifákat egészen a Kr. u. 5. századig használták, azaz 3500 évvel azután, hogy először kifejlesztették őket. Ez tehát folytonosságnak vagy a változás jelének számít?

Hasonlóképpen a nyelvhez és az íráshoz, egyesek az ókori egyiptomi vallásra összpontosítanak, mint a hosszú élettartam jelzőjére, de ez sem egy egzakt, mérhető fogalom. Idővel változott, a vallást gyakorló emberekkel együtt, míg végül a Kr. u. első században a kereszténység váltotta fel.

Végül az utolsó versenyző Mezopotámia.  A Tigris és az Eufrátesz folyórendszerek körüli délnyugat-ázsiai régiót a civilizáció bölcsőjének tartják. Maga a Mezopotámia szó az ógörögből származik, és a "folyók közötti földet" jelenti. Ez volt az otthona a korai emberi történelem néhány legjelentősebb fejlesztésének, többek között a kerék, a vitorlások, a térképek, az írás és a matematika feltalálásának.

Az emberek először a paleolitikumban telepedtek le a régióban, és hasznot húztak az áradások által termelt gazdag talajból. Körülbelül 12 000 évvel ezelőtt az ott élő emberek ezt a földet az úgynevezett mezőgazdasági forradalom során hasznosították. Majd körülbelül 5-6000 évvel ezelőtt következett be a városi forradalom, amikor a különböző falvakból nagyobb városok kezdtek kialakulni. Az első város, amely i. e. 3200 körül keletkezett, Uruk volt, és úgy gondolják, hogy a sumér nép hozta létre - a sumérokat az első írott nyelv megalkotóiként is elismerik.

Mezopotámia történelme hatalmas és bonyolult, különböző uralkodók és dinasztiák váltották egymást, hogy aztán később egy másik uralkodó kerüljön hatalomra. Ezek közé tartozott az Akkád Birodalom, a gútaiak, az Ur-Namma, a babilóniaiak, a hettiták, az asszírok és a Perzsa Birodalom. Kr. e. 332-ben Nagy Sándor meghódította a régiót, majd halála után a görög Szeleukida Birodalom része lett.
Egészében véve Mezopotámia történelme olyan hosszúnak tekinthető, mint az ókori egyiptomiaké, de azt is nehéz eldönteni, hogy ez az idővonal egyetlen időszakát vagy a változások és a különböző kultúrák történelmét jelenti.

Forrás: iflscience.com