NASA: az űrben hátborzongató hangokat ad ki ez a szörnyeteg, és fel is forgatja az univerzumot

A fekete lyukak olyan objektumok az űrben, amelyek annyira erős gravitációs erővel rendelkeznek, hogy semmi sem tud elmenekülni tőlük, még a fény sem. Ezért nem láthatóak közvetlenül, csak a környezetükre gyakorolt hatásuk alapján tudjuk beazonosítani őket. Nem csoda, hogy a világegyetem rejtélyes szörnyetegeinek szokták őket tartani.

A fekete lyukak mérete és tömege nagyon változó lehet: van olyan, ami például egy atomnál is kisebb. A legnagyobbak akár több milliárd nap tömegével rendelkezhetnek, és általában a galaxisok központjában helyezkednek. Ezeket szupermasszív fekete lyukaknak hívjuk.

Ha anyag kerül a közelükbe, akkor elnyelik azt, és ezzel növelik a tömegüket és a gravitációs erejüket. Ha két fekete lyuk találkozik egymással, akkor összeolvadhatnak egy nagyobbá.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai anno a fekete lyuk által kibocsátott röntgensugárzást konvertálták hangokká. A kutatók a fenti videóban az alacsonyabb frekvenciájú fényből mélyebb, a magasabb frekvenciájúakból pedig magasabb hangokat generáltak. Mondanunk sem kell, hogy így valóban kísérteties hangok jöttek létre.

A NASA most publikálta a friss kutatást is, amiben tudósok bizonyítékot találtak a gravitációs hullámok hátterére, és a téridő szövetének fodrozódására.

Albert Einstein előre jelezte a létezésüket a relativitáselméletében, de csak 2015-ben sikerült közvetlenül kimutatni őket a LIGO (Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory) detektorral.

A legfontosabb forrásaik a szupermasszív fekete lyuk párok, amelyek a galaxisok központjában keringenek egymás körül. Ezek a fekete lyukak millió- vagy milliárdszorosai a Nap tömegének, és óriási gravitációs hatást gyakorolnak környezetükre. Amikor közelednek egymáshoz, gravitációs hullámokat bocsátanak ki, amelyek elhajlítják a téridőt.

A NASA Fermi Gamma-ray Space Telescope több mint tíz éve figyeli több mint száz pulzárt, és most először talált bizonyítékot arra, hogy valóban létezik egy alacsony frekvenciájú gravitációs hullámú háttér. Ez azt jelenti, hogy az egész világegyetemben szupermasszív fekete lyuk párok összeolvadása során keletkező hullámok összeadódnak egy állandó zümmögésbe.

Ez a felfedezés nagy jelentőségű a csillagászat számára, mert új információkat nyújt a fekete lyukakról és a galaxisok evolúciójáról. A gravitációs hullám háttér segíthet meghatározni a fekete lyuk párok számát és tulajdonságait, valamint azt, hogy milyen gyakran olvadnak össze. Emellett lehetővé teszi a téridő geometriájának és a gravitáció természetének pontosabb tesztelését is.