Borzalmas fegyver tartotta rettegésben a világot, titkát máig sem fejtették meg, pedig a fél világ próbálkozott vele

Az emberi történelem szomorú velejárói a háborúk és az egymás legyőzéséhez szükséges fegyverek. Szinte alig akadt olyan időszak, amikor ne törtek volna egymás ellen az uralkodók, vagy nemzetek, a béke pedig nagyon sokáig csupán egy megfoghatatlan álomképnek tűnhetett az áltagemberek számára. A tudomány is nagyon sokat tett azért, hogy minél veszedelmesebb és halálosabb eszközökkel segítse a vérontás embertelen művészetét, és bár manapság hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a korábbi korokról mindent tudunk, ez közel sincs így. Akad néhány olyan találmány, amelynek titkait mind a mai napig nem sikerült megfejteni. Ezek közé tartozik a világ valaha létezett egyik legfélelmetesebb fegyvere is.

Az ókori görögök világképében négy elem uralkodott: föld, levegő, tűz és víz. Ezen elemek révén képesek voltak mindent leírni az ismert univerzumban, és gyönyörű szimmetriában álltak egymással: a meleg és nedves levegő ellentétes volt a hideg, száraz földdel, míg a hideg, nedves víz tökéletesen ellensúlyozta a meleg, száraz tüzet.

Ezért is lehet meglepő, hogy éppen a görögök adták a világnak azt a romboló erőt, ami az elemi egyensúly tökéletes ellentétének tűnik. A görögtűz, ahogy a középkori világban ismerték, egy félelmetes és halálos fegyver volt, amely könnyen megtéveszthette azokat, akik ellen bevetették, elsősorban azért, mert látszólag megsértve a fizika törvényeit „vízálló” volt. De mi volt pontosan ez a rettegett eszköz? Honnan származott és ami még rejtélyesebb, később hová tűnt?

Talán furcsának hangzik, de a görögtűz valójában nem volt görög. Azok, akik állítólag megtapasztalták a valódi görögtüzet - arabok, bolgárok, oroszok - soha nem nevezték volna így. Alex Roland, a Duke Egyetem Történelem Tanszékének professzora emeritusa, aki a hadviselés történetének szakértője, egy 1992-es tanulmányában így ír a fegyverről:

„A görögtűz nevet a fegyverre a nyugati keresztesek alkalmazták, de akkorra az eredeti [...] rég eltűnt”.

A Bizánci Birodalomban, a Kr.u. hetedik századtól kezdve használták ezt a fegyvert, amely komoly változásokat hozott a történelem menetébe. Feltalálását valószínűleg a bosszú motiválta. Egy görögül beszélő zsidó, Kallinikosz, a muszlim Rashidun kalifátus elől menekülve, a birodalom fővárosába, Bizáncba érkezett, amelyet később Konstantinápolyra, majd Isztambulra neveztek át. Ott azonnal hozzálátott egy olyan fegyver létrehozásához, amely képes lenne megvédeni új otthonát attól a félelmetes a seregtől, amely miatt el kellett hagynia otthonát, Heliopoliszt.

Találmánya rettenetesnek bizonyult, amely könnyen félelmet tudott csempészi még a legbátrabb harcosok szívébe is. Használata nagy zajjal és füsttel járt, az általa „kilőtt” zöld lángok elől pedig nem volt menekvés. Eloltani szinte lehetetlen volt, csupán a vizeletből, homokból és ecetből álló keverék volt alkalmas rá. A támadók inkább a tengerbe vetették magukat, mint hogy elevenen megégjenek. A leírtak alapján ez a fegyver a középkor napalmjaként fogható fel, hasonlóan pusztító hatással.

Korunk szakértői szerint a görögtűz alapja valószínűleg nyers vagy finomított típusú kőolaj volt, talán nafta, amely könnyen megtalálható volt a Fekete-tenger körüli természetes kutakban, ezt pedig néhány ismeretlen összetevővel kellett összekeverni.

A fegyver villámgyorsan a Bizánci Birodalom legfontosabb hadieszközévé vált, aminek a titkát szigorúan őrizték. A legendák szerint csak két família ismerte a készítés titkát, a császáré és a Lampros nevű család. Ami igazán bonyolulttá tette a talány megfejtését, hogy ez egy komplex fegyverrendszer volt, aminek része volt a folyadék mellett a hajó, egy különleges cső és egy kazán is. Valójában ebben rejlett a bizánciak titka: ügyesen elkülönítették egymástól rendszerük részeit, senki nem volt tisztában az egésznek a működésével, aki be volt avatva, csupán egy-egy elemét ismerhette.

Pontosan ennek a nagy óvatosságnak köszönhető, hogy titka végleg elveszett. Sokan kutatták évszázadokkal később is, de senkinek nem sikerült összeraknia a kirakós darabkáit. Ez a veszedelmes fegyver is jól példázza, hogy mennyi különös rejtély akad a történelemben, amelyre még ma sem tudjuk a választ.