Rejtélyes üzenetet érkezett az űrből, mindenki azt találgatja, mi állhat benne
Olvass tovább...
A James Webb szinte futószalagon szállítja a csodálatos felvételeket és sorsfordító felfedezéseket.
Az űr sötét, hideg és végtelen tér, melynek ismeretlen mélységei mindig újabb és újabb meglepetésekkel szolgálnak a tudásra szomjazó emberi elme számára. A James Webb űrtávcső legújabb felfedezése is pontosan ilyen: a Szaturnusz holdján, az Enceladuson hatalmas gejzírre bukkant, amelyből a vízgőz több száz mérföldes magasságba lövellt ki.
Olvass tovább...
Az Enceladus egy jeges hold, amelynek felszínét vastag jégréteg borítja. Régóta a tudományos érdeklődés középpontjában áll, mivel a hold forgásából származó mérések azt sugallják, hogy a jégpáncél alatt hatalmas óceán húzódik meg, amely akár egyszerűbb életformáknak is otthont adhat. Az űrtávcső által észlelt vízsugarak valószínűleg az óceánfenéken található hidrotermális nyílásokból származnak - ezt a hipotézist erősíti meg a gőzfelhőben található szilícium-dioxid jelenléte is, amely a bolygók kéreganyagának gyakori összetevője.
Az Enceladuson 2005-ben fedezték fel először a vízsugarakat, amikor a NASA Cassini űrszondája jégrészecskéket észlelt, amelyek a hold nagy repedéseiből, az úgynevezett "tigriscsíkokból" törtek fel. A kilövellések olyan erősek, hogy anyaguk alkotja a Szaturnusz egyik gyűrűjét. Az elemzések azt mutatták, hogy a sugarak metánt, szén-dioxidot és ammóniát tartalmaznak, ezek az organikus molekulák a fejlődő élet számára szükséges kémiai építőkövek. Ennek fényében elképzelhető, hogy ezeket a gázokat egyes, mélyen az Enceladus felszíne alatt megtalálható életformák termelik.
A NASA tudósai jelenleg több olyan küldetésben is gondolkoznak, melyek célja az élet jeleinek keresése a jeges égitesten. A tervezett Enceladus Orbilander hat hónapig keringene a hold körül, átrepülve a vízsugarakon és mintákat gyűjtve. Ezután az űrszonda leszállna a jeges felszínre. Az Orbilander számos műszert vinne magával a molekulákkal kapcsolatos mérések és elemzések elvégzésére, valamint egy DNS-szekventáló készüléket és egy mikroszkópot is. Ezeken túlmenően a távolból kamerákkal, rádiólokátorokkal és lézerekkel vizsgálnák a hold felszínét.
Olvass tovább...
Egy másik javasolt misszió keretében egy autonóm "kígyórobotot" is szeretnének eljuttatni az Enceladusra, ahol a mozgékony eszköz segítségével felderíthetnék a felszíne alatti vizes mélységeket és egyéb nehezen megközelíthető részeket. A robot, amely az Exobiology Extant Life Surveyor névre hallgat, kamerák és lidar révén tudna navigálni az Enceladus óceánjának ismeretlen környezetében.
A James Webb űrtávcső által észlelt hatalmas gejzír tehát nem csupán egy lenyűgöző természeti jelenség, hanem talán az élet nyomait is magában hordozza. Az Enceladus, ez a távoli jeges hold, amely a Saturnusz körül kering, jelentheti a bizonyítékát annak, hogy az élet nem csupán a Földön létezhet, hanem az univerzum más pontjain is megtalálható.
Az űrkutatás nem csupán a csillagok és bolygók megismerését segíti, hanem az élet keresését is. A jeges égitesten talált gejzír azt a reményt testesíti meg, hogy talán nem vagyunk egyedül az univerzumban. A James Webb űrtávcső felfedezése pedig újabb lépést jelent abba az irányba, amely tovább bővíti tudásunkat és megértésünket a világegyetemről.