Elfeledett magyar feltalálózseninek köszönhetjük legnépszerűbb tárgyunkat, nevét mégis jobban ismerik a világban, mint itthon

A magyarok intelligenciája és csavaros észjárása méltán híres szerte a világban. Se szeri, se száma azoknak a kiváló tudósoknak és világot előmozdító találmányoknak, melyek valamilyen formában hazánkhoz kötődnek. Akadnak sajnos olyanok is közöttük, akik bár egészen páratlan eredményeket értek el és bizonyos találmányaikat egészen a mai napig mindenki használja, nevüket mégis méltatlanul kevesen ismerik. Közéjük tartozik a kalandos életúttal bíró zseniális Bíró László József is.

Az 1899-ben eredetileg Schweiger László József néven született fiatalember, igazi nyughatatlan lélek volt, akit mindig hajtott az alkotói vágy. A századelő varázslatosan nyüzsgő Budapestje ösztönzőleg hatott rá és mielőtt végleg elkötelezte volna magát a feltaláló pályával, sok más területen is próbára tette a tehetségét.

Foglalkozott grafológiával, festészettel, autóversenyzéssel, ráadásul újságíróként is komoly elismertségre tett szert. Olyan népszerű és jónevű lapoknak dolgozott, mint a Pesti Napló, illetve a Pesti Hírlap, ahol Babits Mihály és Móricz Zsigmond írásai is megjelentek. A budapesti Fészek Művészklubban pedig Molnár Ferenc, valamint Heltai Jenő társaságának megbecsült tagja volt.

Legnagyobb találmányának, a golyóstollnak az ötlete valószínűleg pont az újságírói munkája kapcsán merülhetett fel benne. A korábban használt töltőtoll – illetve az annál is régebbi mártogatós toll, vagy lúdtoll – használata nem volt igazán kényelmesnek mondható, ráadásul könnyen összemaszatolhatta magát az ember írás közben. Mivel munkája során sokszor járt nyomdákban, felmerült benne egy egészen újszerű íróeszköznek a gondolata, ötletét pedig hamarosan a gyakorlatban is megvalósította. Az elképzelés lényege leírva nagyon egyszerűen hangzik: a festékkel töltött csövecske végén egy forgó golyó juttatja papírra a tintát. Ehhez persze arra a felismerésre is szükség volt, hogy a nyomdászatban használt tinta gyorsabban szárad a töltőtollakban alkalmazottnál, így a papír szárazabb marad és nem piszkolódik annyira írás közben.

Korábban is voltak már hasonló elven működő íróeszközök, de valami gond mindegyikkel akadt. Saját találmányának tökéletesítése sem ment persze egyik napról a másikra, hosszabb időre volt szüksége, de végül 1938-ban sikerült Magyarországon bejegyeztetnie szabadalmát. Sajnos a történelem, mint oly sokszor, most is közbeszólt és a náci birodalom térnyerésének köszönhetően munkáját végül szülőhazájától távol kellett befejeznie.

Egy rövid, Párizsban töltött időszakot követően Argentínába költözött, ami később új hazájává is vált. Végül a ma ismert golyóstoll szabadalmát is itt nyújtotta be 1943-ban. Ezzel a munkájával vívta ki magának a legnagyobb elismerést, azonban, ahogyan arról a Múlt-kor is írt, valódi polihisztorként ennél sokkal több találmány kapcsolódik nevéhez. Már az 1930-as években megalkotott egy jól működő automata váltót gépkocsikhoz és egy mosógépet, valamint a ma ismert golyós dezodorok feltalálása is az ő nevéhez fűződik.

A golyóstoll igazi sikertörténet lett, amely a hírnév és megbecsültség mellett nagyon komoly bevételt is hozott számára. Az új íróeszköz nagyon sok nyelvben egészen a mai napig az ő nevét viseli, angolul például a golyóstollat "Biro-pen"-nek, franciául pedig "biron"-nak is nevezik. Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Argentínában akkora becsben áll egészen a mai napig, hogy születésnapja, szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.