Hátborzongató óriások őrzik az idegenek titkait: a Föld legnagyobb rejtélye, ahol vérrel írták a történelmet

Kevés titokzatosabb és magával ragadóbb hely létezik a Földön a Húsvét-szigetnél, melynek történelméről a History is írt. Ezt a helyet még napjainkban is megannyi rejtély övezi és bájos neve dacára történelme súlyos, vérrel írt sorsokról és kegyetlen viszályokról tanúskodik.

Ezt a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén található szigetet szokás a világ legtávolabbi földdarabjának is nevezni, ami cseppet sem túlzó. A hozzá legközelebbi lakott település a tőle 2092 km-re található Pitcairn-szigeteken van, míg Dél-Amerika legközelebbi pontjától 3600 kilométer választja el. Történelme során is sokszor visszaköszönnek ennek a hatalmas elzártságnak a hatásai.

Nevét Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel az addig ismeretlen helyet, amit azonban az őslakosok a mai napig is Rapa Nui-nak neveznek az ősi nyelven. Mint oly sok esetben, a fehér emberrel való találkozás most is tragédiához vezetett. A jól felfegyverkezve partaszálló matrózok közül többen megriadtak valamitől és tüzet nyitottak a fegyvertelen helyiekre. A lövöldözésben 10-12 őslakos életét veszítette és sokan megsérültek.

A sziget történelme rengeteg megválaszolatlan kérdést rejt. Mai tudásunk szerint a polinéz őslakosok a rapanuik a 8–9. század környékén érkeztek a szigetre, ahol akkor még sűrű erdők fogadták őket. A túlnépesedés viszont idővel drámai következményekkel járt. A fákat kivágták, így már hajókat sem tudtak készíteni és lakhelyük egyben börtönükké is vált, a kevés élelem és víz pedig komoly háborúkhoz vezetett. Egyes feltételezések szerint a kannibalizmus is megjelent ezen az egykoron földi paradicsomnak számító helyen, de ezt a mai napig sem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani.

A legnagyobb rejtély viszont nem az emberevéshez, hanem a szigeten talált gigantikus kőszobrokhoz kötődik. Ezek a moai nevű kőből faragott óriások egészen hihetetlen méretekkel rendelkeznek. Az átlagos darabok 4-5 méter magasak és 14 tonnát nyomnak, de találtak olyat is, amely 21 méter magas volt és 150 tonna súlyú. Figyelembe véve, hogy az őslakosok milyen alacsony technológiai tudással és mennyire kezdetleges eszközökkel rendelkeztek, elképzelni is nehéz, hogyan alakíthatták ki és juttathatták helyükre ezeket a kolosszális figurákat. A History Channel népszerű sorozata, az Ősi Idegenek is kiemelten foglalkozott ezzel a rejtéllyel.

A bennszülöttek legendái szerint egy "mana" néven ismert energiát használtak az óriási szobrok mozgatására, gyakorlatilag a helyükre levitálva őket az ehhez szükséges tudást pedig a király ajándékba kapta a nagy teremtő istentől, Makemakétól. Az idegenekben hívők természetesen földönkívüli technológiát gyanítanak a háttérben, míg a tudósok sokkal földhözragadtabb módon próbálják megközelíteni a kérdést.

A National Geographic is támogatta a kutatásokat és ennek köszönhetően sikerült a gyakorlatban is tesztelni egy különleges eljárást. Ennek a lényege az volt, hogy a szobrokat a korábbi elképzelésekkel szemben nem fektetve, hanem álló formában, kötelek segítségével léptetve vitték el kijelölt helyükre. 2011-ben a próba során, 18 embernek sikerült egy három méter magas utánzatot kötelekkel mozgatva odébb vinni néhány száz méteres távolságba.

Az alábbi izgalmas videók a szobor mozgatásának kísérletét és a gigászok titokzatos történetét mutatják be.