Szenzációs magyar felfedezés, egyiptominál is régebbi piramis a Hortobágyon

A magyarországi földrajzi adottságokat figyelembe véve a magyar régészeknek látszólag nincs nehéz dolguk, hiszen nincs se tengerünk, se óceánunk, se extrém magas hegységünk. De van nekünk alföldünk, Balatonunk, Mátránk és még jó pár természeti kincsünk. Piramisokat is csak Egyiptomban láthatunk, de annál meglepőbb, hogy a Kunságon mit találtak a magyar régészek. 

A piramisoknál is régebbi, közel 4000 éves leleteket. Olyan kunhalmokat, melyek eredeti funkciójukat tekintve lehettek sírhalmok, emlékművek, búvóhelyek, vagy őrdombok is. Ha esetleg nem ismernéd a kunhalom szó definícióját, akkor íme egy kis segítség:

"A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a Kárpát-medencei honfoglalás előtti térből és időkből származnak. A kunhalom „olyan 5-10 m magas, 20-50 m átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt" 

-írja a Wikipedia. 

A kunságban talált kunhalmok még a bronzkor idejéből származhatnak - írja a 24.hu. 

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai közösen vizsgálták meg a Kengyel határában árválkodó kunhalmot. A lapos kurgánra még tavaly bukkant rá az illetékes természetvédelmi őr, az értékes földpiramis nem szerepelt sem régészeti, sem természetvédelmi nyilvántartásban. 

A titokzatos és különleges halmok száma folyamatos pusztulásuk ellenére is még mindig több ezerre tehető hazánkban. A földből emelt építményeket Ázsiában kurgánnak nevezik. 

A kunhalom állapota az évek során folyamatosan romlott, a környékre jellemző kiváló termőképességű talaj miatt azt több mint 50 %-ban elhordták. A további bolygatás megakadályozása érdekében döntöttek a kengyeli halom esetében a vizsgálat mellett a szakemberek.

A beavatkozás során a cél egy függőleges falfelület létrehozása volt a megbontott oldalon, ahol a felhordott talajrétegeket azonosítani lehet. A munka eredményeképpen a talajszelvény “árulkodott” a korok lenyomatáról. 

A kengyeli kunhalom keletkezésének idejét a korai bronzkorra teszik a régész szakértők, kora a 4000 évet is meghaladhatja!

Ez egészen elképesztő adat, és azt jelenti, hogy Magyarországon olyan dolgot találtak, mely még a piramisoknál is régebbi, tehát jó marketinggel, ebből is lehetne turistalátványosság akár.

Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a földtulajdonosok és földhasználók ismerjék területükön ezeket a földműveket, mert csak így őrizhetők meg. Egy olyan halomra, amely talán az egyiptomi piramisoknál is idősebb, büszkének kell lenni tulajdonosának és foggal körömmel védeni a jövő nemzedékei számára.