Eldobod az agyad: III. Károly erdélyi háza úgy néz ki belülről, amire sosem gondoltál volna
Olvass tovább...
A sivatagi rejtélyek közül vitathatatlanul a leghíresebb és leghosszabb történelemre nyúlik vissza az éneklő dűnék legendája.
A Föld homokos sivatagairól szóló elképesztő mesék, az Észak-Amerikától Közép-Ázsiáig terjedő legendák és mitológiák olyan dűnékről beszélnek, amelyek "zúgnak", vagy "dübörögnek", de leginkább énekelnek. Ezeknek nem ismerjük az eredetét, azonban kíváncsiak vagyunk a tudományos magyarázatára.
Az arabok meséiben, ezeknek a sivatagi hangoknak a gazdája a dzsinn volt, akik ellentétben az Aladdin mesével gonosz, ártó szándékú szellemek voltak. A Kínában népi hiedelmek szerint a sivatag, ami zúg egy eltemetett város siránkozásának hangját őrzi. Azonban az igazság egy sokkal lenyűgözőbb dolog.
Olvass tovább...
Ahogy arról a National Geographic és a LiveScience is beszámolt, minden a méretről és a mozgásról szól. Egy francia kutatócsoport azt fedezte fel, hogy akár szél, akár az emberek által megmozgatott homok zenél. A külső hatásra a dűnéken lecsúszó homok jellegzetes zümmögést kelt. Ez a tanulmány alátámasztja azt a korábbi megállapítást, hogy a dűne 35 fokos dőlésszöge az optimális, és a homok is ekkor tökéletesen száraz, ahogyan annak lennie kell.
Kisebb dűnéknél a szemeknek is forrónak kell lenniük, és a szélnek is megfelelő erősségűnek kell, hogy legyen, hogy hangot adjon a sivatag.
Ha azt gondolnánk ez egy összetéveszthető alig megfigyelhető lágy hang, akkor nagy tévedésben vagyunk. A LiveScience jelentése szerint 6 mérfölddel távolabb lévő dűnét is hallhatunk énekelni.
A rejtélynek egy része azonban még mindig megoldatlan. A kutatóknak még nem sikerült azonosítaniuk, hogy egy kis homokcsuszamlás a dűne egyik részén miként teszi rezonálóvá az egész szerkezetet. A tudósok azt feltételezik, hogy amint a homok folyni kezd, dominóeffektust hoz létre, amely ide-oda visszhangzik a szemcsék között az egész dűnén.
Olvass tovább...