A mesterséges intelligencia a vásárlásra is kihat a jövőnkben
Olvass tovább...
Már az agyunk darabjait is a gépbe akarják tenni.
Egyre több teória kering és kísérlet zajlik a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, a vélemények pedig megoszlanak. Alapvetően, sokan félnek a “túl okos” gépektől és az ezekkel való visszaélésektől.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói egy olyan "bio-számítógép" terveit vázolták fel, amely még életünkben megvalósítható.
"A számítástechnika és a mesterséges intelligencia a technológiai forradalom motorjai, de elérték a plafont"
- mondta Thomas Hartung, a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health és a Whiting School of Engineering környezet-egészségügyi tudományok professzora, aki a munka élén áll, egy nyilatkozatban -írja az Interesting Engineering.
"A bioinformatika hatalmas erőfeszítéseket tesz a számítási teljesítmény tömörítésére és hatékonyságának növelésére, hogy túllépjünk a jelenlegi technológiai korlátainkon"
- tette hozzá Hartung.
Az emberi agysejtek által működtetett "biokomputerrel" kapcsolatos terveket a Frontiers in Science című folyóiratban részletezik.
Olvass tovább...
Hartung és munkatársai apró agyi organoidokkal dolgoztak, olyan laboratóriumban növesztett szövetekkel, amelyek a teljesen kifejlett szervekre hasonlítanak. Az ilyen jellegű kutatások nem újak, és az elmúlt két évtizedben már léteztek kísérletek arra, hogy vesével, tüdővel és más szervekkel kísérletezzenek anélkül, hogy emberi vagy állatkísérletekhez folyamodnának.
Az ilyen munka segít nekik abban, hogy meghekkeljék a rendszert, "olyan dolgokat csináljanak, amelyeket emberi agyakkal etikailag nem lehet megtenni".
Hartung 2012-ben kezdett el agysejteket növeszteni és funkcionális organoidokká összeállítani emberi bőrmintákból származó, embrionális őssejt-szerű állapotba átprogramozott sejtek felhasználásával. Minden egyes organoid körülbelül 50 000 sejtet tartalmazott. Úgy látja, hogy ilyen agyorganoidokból egy futurisztikus számítógépet építenek.
"Az ilyen "biológiai hardveren" futó számítógépek a következő évtizedben elkezdhetik enyhíteni a szuperszámítógépek energiafogyasztási igényeit, amelyek egyre inkább fenntarthatatlanná válnak"
- mondta Hartung.
Most még évtizedekbe telik, mire az organoid intelligencia olyan rendszereket működtethet, amelyek "okosak, mint egy egér".
"A Frontier, a legújabb szuperszámítógép Kentuckyban egy 600 millió dolláros, 6800 négyzetméteres létesítmény. Csak tavaly júniusban először haladta meg egyetlen emberi agy számítási kapacitását - de egymilliószor több energiát használva"
- mondta Hartung.
Az agyi organoidok előállításának növelése és mesterséges intelligenciával való megerősítése azonban egy napon segíthet a bio-számítógépek számára a kiváló számítási sebesség, feldolgozási teljesítmény, adathatékonyság és tárolási képességek támogatásában.
"Évtizedekbe fog telni, mire elérjük azt a célt, hogy a számítógépek bármelyik típusához hasonlót hozzunk létre. "De ha nem kezdünk el finanszírozási programokat létrehozni erre, akkor ez sokkal nehezebb lesz."
Az organoid intelligencia többről szól. Lena Smirnova, a Johns Hopkins környezetegészségügy és mérnöki tudományok adjunktusa szerint, aki a vizsgálatok társvezetője, az organoid intelligencia forradalmasíthatja az idegrendszeri fejlődési rendellenességek és a neurodegeneráció gyógyszerkutatását is.
"A biológiai számítástechnika irányába fejlesztett eszközeink ugyanazok, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük az autizmusra jellemző neuronhálózatokban bekövetkező változásokat anélkül, hogy állatokat kellene használnunk vagy betegekhez kellene hozzáférnünk, így megérthetjük a mögöttes mechanizmusokat, hogy miért vannak a betegeknél ezek a kognitív problémák és károsodások"
- mondták a tudósok.
Olvass tovább...