A Bahamák északi partjaninál a víz felszíne alatt található egy geológiai képződmény, mely egy 457 méteres macskaköves útra emlékeztet.
Az utat 1968-ban régészek fedezték fel (név szerint Joseph Manson Valentine, Jacques Mayol és Robert Angova), és rögtön azt a feltételezést váltotta ki, hogy ez a "járda" az elveszett civilizáció, Atlantisz szerves része lehet.
És rögtön itt lép életbe a tudósok - vagy az összeesküvés elméletek imádói - közötti konfrontáció. A tudományos alátámasztás szerint ez az út csupán természeti képződmény, és csak a tengerszint emelkedés és az alatta lévő homok eróziója miatt merült el. Az utat alkotó kőzetek iszapszemécskből, homokból, kagylótöredékekből és algákból állnak. 1978-ban kormeghatározást használtak a Miami Egyetem Geológiai tanszékén, ezek alapján körülbelül 2000 évesre becsülték a Bimini út szikláinak korát. Az út két kisebb ösvénnyel párhuzamosan fut, kövei szögletesek, a legnagyobbak 4 méter hosszúak, rendezett sorban fekszenek a tengerfenék mentén.
Ez a fiatal kor bizonyítékul szolgál arra, hogy semmi köze nem lehet Atlantiszhoz (persze, ha egyáltalán létezik), hiszen állítólag 12000 évvel ezelőtt süllyedt el. De itt belép a másik oldal, akik egy 1980-ban kiadott, nagymértékben hibás dokumentumban kőzetmintákat elemeztek, mely alapján 15000 évesre datálják a kövek eredetét. Ha ez a kormeghatározás helyes volna, akkoriban a part területe körülbelül 95 méter magasan volt a tengerszint felett.
És muszáj megemlíteni az egyéb fennálló, hihetetlen teóriákat, melyek szerint:
- két expedició is eltűnt kutatás közben, köszönhetően a fehér cápáknak és moray angolnáknak
- John March búvár egy 3!!! méter magas, idegen búvár felé haladt, aki oxigénpalack nélkül volt
- titkos létesítmények találhatók szerte a szigeten, melyek egyetlen feladata megtalálni Atlantiszt.
Nos akár Atlantiszhoz vezet az út, akár csak geológiai képződmény, egy biztos, hihetetlen búvárkodási élményt kínál az idelátogatók számára.