Gyilkos ránctalanító – a Johnson & Johnson is érintett a kegyetlen börtönkísérletekben

1951-ben Dr. Kligman bőrgyógyász a Pennsylvaniai Egyetem Orvostudományi Karának professzora sikeres volt a szakmában. A Philadelphiai Bőrgyógyászati ​​Társaság elnöke volt, majd a Dermatológiai Társaság elnöke, utána pedig a Philadelphiai Orvosi Kollégiumban a bőrgyógyászatban végzett munkáiért kapott kitüntetést. A Retin-A, más néven tretinoin megalkotója is, amelyet ma pattanás elleni krémként és öregedésgátló szerként használnak.

Azonban a szakmai elismerések mögött borzalmas események voltak, ugyanis vér tapadt a doktor kezéhez, amiben neves cégek, mint például a Johnson & Johnson is résztvett.

Az orvostudomány oltárán fogvatartottakat áldoztak fel néhány dollárért cserébe számos orvosi kísérlet alanyaként. Az embertelen kísérlet egy amerikai orvosi intézményben történt. Az orvosok egy csoportja a Pennsylvaniai Egyetemmel és börtöntisztviselőkkel együttműködve létrehozták Holmesburgot, ami a laboratóriumi vizsgálatok helyszíneként szolgált. 

Több száz foglyot használtak fel termékek tesztelésére, az arckrémektől és bőrhidratálóktól a parfümökig, mosószerekig és bőrkiütés elleni kezelésekig. 

A kísérleteket legfőképpen rabokon, azok közül is leginkább színes bőrű rabokon végezték, mivel olcsó volt és így a nyilvánosság elől elzártan tudták végrehajtani.

Egyes kísérletek során a fogvatartottakat sokkal veszélyesebb, sőt potenciálisan halálos anyagok, például radioaktív izotópok, dioxin és vegyi harci anyagok kísérleti alanyaiként használták.

Több tucat fogoly számolt be arról, hogy Kligman vezetésével különféle adalékanyagok emberi bőrre gyakorolt ​​hatását vizsgálták. Ezek közé tartoztak a különféle betegségek, például ótvar, herpesz és más fertőzések kezelésére szolgáló gyógyhatású bőrkrémek hatásának vizsgálatai. Mérgeket és betegségeket fecskendeztek a rabokba és nem kezelték azokat, vizsgálva a fertőződés és torzulás hatását és a krémek hatékonyságát.

A nem kezelt bőrfelületeken elfertőződött hólyagok, eleven bőrégések és rohadások keletkeztek, sőt a nem kezelt betegségek mentálisan is megborították a rabokat.

 Az orvosok és a börtöntisztviselők visszaéltek hatalmukkal és erkölcsileg teljesen közömbösek voltak a rabok felé és rendkívül kapzsik a gyógyszergyártó cégek anyagi juttatása kapcsán.

A kegyetlenség középpontjában az a több millió dollár állt, amelyet Amerika vezető gyógyszer- és fogyasztási cikkeket gyártó cégei bocsátottak az orvosok rendelkezésére, akiket ezen orvosi kísérletek alapján a hírnév és a pénz iránti vágy motivált.

A borzasztó emberi kísérletekben a Dow Chemical, a Johnson & Johnson, és az Ivy Research Laboratories is érintett.