Bábel tornya Bábolnán állt, és a legtöbb bibliai történet a Kárpát-medencében játszódik?

Sokan meg vannak győződve arról, hogy magyar nyelv különlegesebb a többinél. Szerintük érdekessége az ősiségében rejlik, pedig a honfoglalás előtti időszakra vonatkozóan nincsenek is megbízható adatok vele kapcsolatban.

Már a 19. században is jó néhány tudós szégyellte azt, hogy ezen a téren a finnugor népekkel állunk rokonságban, pedig a „halszagú atyafiság” nem tűnt túl előkelő társaságnak. Éppen ezért fordultak páran áltudományos módszerekhez, amivel inkább a nevetségessé válást érték el.

Egy ilyen történész-nyelvész volt Horvát István is, akivel Petőfi Sándor is rokonságban állt a felesége, Szendrey Júlia révén. Az eleinte megbecsült tudós a későbbiek során gyakran vált gúnyolódás célpontjává a fiatalabb nemzedék körében, éppen az agyament nyelvészeti magyarázatai miatt.

Horvát egyik kedvenc módszere az volt, hogy a Bibliából szemezgetve próbálta bebizonyítani a magyarság ősi mivoltát. 1825-ben írt egy terjedelmes őstörténeti munkát, amelyben mai szemmel már meghökkentő szófejtések vannak.

Nála Ádám neve az „ad ám” kifejezésből ered (mármint almát Évának), Karthágó pedig a „Kard-hágó” részleges torzulása. Ilion (vagyis Trója) mi más lehetne, mint „Ilonka-vár”, ezen már nem is szabad csodálkoznunk.

Jeruzsálem valójában Sólyomvár, de ehhez olyan hosszú levezetést alkalmazott, hogy inkább eltekintenénk az idézésétől. Babilon (Bábel) pedig egyértelműen Bábolna, mi más is lehetne, lassan tehát kiderült Horvát számára, hogy szinte minden bibliai történet a Kárpát-medencében játszódik.

A tudós szerint a magyar volt mindenféle más nyelvek őse, ez az elmélet viszont kacskaringós tévutakra vezette. A legokosabb meglátása talán az volt, hogy a nyelvünk annyira hajlékony, hogy a teóriáját alátámasztó játékokra a legtöbb esetben bizonyítékot lehet találni. Melyik másik nyelv használói tudnák ennyire magabiztosan állítani, hogy az Európát Ázsiától elválasztó Boszporusz neve a „vasporos” szóból származik, Herkules pedig nem más, mint „harkályos”?