Bombasztikus: megtalálhatták az Édenkertet, oda lehet Ádám is eltemetve

A keresztények szerint az Éden az a hely, ahová Isten az első emberpárt helyezte. Ádám és Éva itt esett bűnbe, amikor a tiltás ellenére evett a jó és rossz tudásának fájáról, ezért kiűzték őket a Paradicsomból. Az üdvözültek azonban mind ide kerülnek vissza.

Vajon az Édenkert tényleg létezett, vagy ez is csupán a szimbolikus helyek közé tartozik? Zavarba ejtő, hogy a Biblia is valós területként beszél róla, az Eufrátesz, valamint a Pison, Gihon és Hiddekel folyók közé, vagyis az ősi Mezopotámiába helyezve azt, bár a felsorolt folyók közül nem mindegyik azonosítható.

Tény, hogy az a vidék az emberi kultúra bölcsőjének tekinthető, a sumerok, akkádok, babilóniaiak, asszírok és perzsák földjének. Maga az Éden szó is feltehetőleg sumer eredetű, és egyszerűen csak síkságot jelent.

Vajon a földi Paradicsom tényleg a mai Irak területén lehetett? A régészek egészen pontosan szeretik azonosítani, mégpedig a mai Moszultól 35 kilométerre északra lévő térséggel, ahol az ásatások során már 11 ezer éve létesült helyeket is azonosítottak.

Valami azonban mégsem stimmel a területtel, hiszen a DNS-vizsgálatok nem ide, hanem Afrikába teszik az emberi faj bölcsőjét. Azon belül is Botswanába, vagyis a fekete kontinens déli csücskébe, a Zambézi folyótól délre.

A kutatók minderre úgy jöttek rá, hogy megvizsgálták a modern emberek anyai leszármazási vonalait, és arra a megállapításra jutottak, hogy az említett területen (vagyis Botswana északi része, valamint Namíbia és Zimbabwe között) álltak ezek egymáshoz a legközelebb.

Természetesen a genetika sem mindenható, az emberiség származásának kérdéséből nem hagyhatjuk ki a hit és a hagyomány érveit sem. Bizonyos források szerint a jeruzsálemi Szent Sír-templom nemcsak a hajdani Golgota helyén épült, de ott feszítették keresztre Jézust is, aki szintén azon a helyen támadt fel, és állítólag Ádámot is oda temették el – vagyis inkább ez lehetett az Édenkert.