Megdőlt egy közhiedelem a honfoglaló magyar törzsekről, így vágtattak át a Kárpát-medencén

Több szempontból is vitára készteti a történészeket a honfoglalás, gondoljunk csak az egylépcsős, vagy az úgynevezett kettős honfoglalással kapcsolatos elméletekre. Szakértők még abban sem értenek egyet, hogy pontosan mekkora területet hódított meg Árpád és csapata: egyesek szerint 280 ezer négyzetkilométert, más leletek azonban egy 400 ezres négyzetkilométeres területről árulkodnak, amely során a gyér szláv lakosság mellett más népek is elődeink uralma alá kerültek.

Most azonban egy másik hiedelmet veszünk górcső alá, méghozzá a magyar lovassággal kapcsolatban. Magyarország egy klasszikus lovas nemzet, őseinket egykor Európa legfélelmetesebb harcosaiként tartották számon. 

„A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!"

– szólt a középkori mondás a rettegetett magyar íjászokról.

Az, hogy Árpád nagyfejedelem és serege milyen lovakkal hódította meg a Kárpát-medencét, régóta foglalkoztatja a történészeket. A közhiedelem úgy vélekedik, hogy alacsony, Przsevalszkij-lovakhoz hasonló hátasokon vágtattunk. Íme, alább látható az ázsiai vagy mongol vadló.

^{Forrás: Wikipédia}

A valóság azonban mást takar: az atletikusabb, Közép-Ázsia és Türkmenisztán területéről származó Akhal-teke lovakkal vágtattak a magyar törzsek. Egy nemes és híres lófajtáról van szó, a lovasok.hu egyenesen úgy fogalmaz, hogy:

„A ló, ami fénylik, mint az arany."

Az Akhal-teke lovak erős akaratúrak és szélsebesek, emellett a karcsú testükről is ismertek. Kitartó és kemény jószág, erről az alábbi képen látható testalkata is árulkodik.

^{Forrás: Érdekes Világ}

Egy biztos, a magyarok virtusához és a honfoglaló törzsek határtalan hódításaihoz egyértelműen az utóbb említett táltosok illenek.