Szenzáció: megfejthették, mit jelentettek a honfoglaló magyar törzsek nevei

A honfoglaló magyar törzsek a 9. század végén érkeztek a Kárpát-medencébe, hogy az akkor ott lakó népeket leigázva vagy elűzve teremtsenek új hazát maguknak. A hét vezér nevét alighanem mindenki kapásból fel tudja sorolni – no, de mi a helyzet a hét honfoglaló törzzsel?

Igazából a korabeli megnevezésük törzs helyett had lehetett, vagyis a magas rangú törzsfők irányításával elsősorban a hadakozók (illetve azok családjainak) szövetségeként jöttek létre. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár szerint a magyar törzsek a Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi neveket viselték, illetve megemlíti még a kazároktól elszakadt kabarokat, akik három törzstöredékre tagolódtak.

De mit is jelenthetnek ezek a mai szemmel nézve már furcsa törzsnevek? Annyi bizonyos, hogy rengeteg településnév megőrizte őket (Kápolnásnyék, Salgótarján, Balassagyarmat stb.), minden bizonnyal azokon a helyeken, ahol az adott törzsek tagjai letelepedtek.

Többen osztják azt az elméletet, hogy régen 15 magyar törzs létezett, ám közülük csak 7 vándorolt nyugatra. A keleten maradottakat a tatárjárás előtt megtalálta Julianus barát, beszélni is tudott velük (magyarul), de még a 15. század második felében, Mátyás király uralkodása alatt is érkeztek olyan hírek „szarmata” kereskedőktől, hogy még mindig élnek vérrokonainak a régi hazában.

A törzsnevekre vonatkozóan 1930-ban született az első tudományos igényű magyarázat. Németh Gyula nyelvész szerint a következő jelentésekkel bírhatnak: Nyék (azaz sövény), Megyer (ember), Kürt-Gyarmat (hótorlasz+fáradhatatlan), Tarján (alkirály), Jenő (miniszter), Kér (óriás), Keszi (töredék).

Ezek persze egy laikus számára is erőltetettnek tűnnek, sokkal meggyőzőbb nála Berta Árpád szenzációs „megfejtése”, amelyet még 1994-ben publikált, de ma már egyre több követője akad a következetesnek tűnő elméletének.

Ő úgy gondolta, hogy ha a törzsek hadak voltak, akkor a népnevek egyfajta hadrendet tükrözhetnek: Nyék (sövény, azaz védőtörzs), Megyer (fő hely, vezértörzs), Kürt-Gyarmat (mell–hát-mögé, vagyis elő- és utóvéd), Tarján (új vezértörzs), Jenő (oldalvéd), Kér (hátvéd), Keszi (töredék, egy nagyobb törzs maradéka), míg a csatlakozott kabarok (vagyis orrok) lehettek az előőrsként járó törzsek. Hát nem logikus?