255 piramist találtak egy országban, ami nem Egyiptom
Olvass tovább...
Ritka módon egy királynő nevéhez fűződik a rejtélyes dolog.
Egyiptom leghíresebb nevezetességei az ókorból származó piramisok. Azok közül is a Gízai-fennsíkon lévő három óriási kőgúla, amelyeket a hagyomány szerint Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz (nem görögösen: Hufu, Hafré és Menkauré) fáraók emeltettek.
A legnagyobb Kheopszé, amely eredetileg 147 méter magas lehetett, így nem csoda, hogy az ókori világ hét csodája közé sorolták. A három gigantikus építmény Krisztus előtt 2500–2600 környékéről származik – és kevesen tudják, hogy majdnem létezett egy negyedik társuk is.
Olvass tovább...
Persze egy piramist elég nehéz nem észrevenni, de ebben az esetben nem is erről van szó. Hanem arról a lépcsős sírhelyről, amely Menkauré (Mükerinosz) lányáé, I. Hentkauesz királynőé volt, és még ma is viszonylag jó állapotban tekinthető meg a nevezetes fennsíkon.
Jóval kisebb a három nagy piramisnál, bár valószínűleg az ötödik dinasztia idején még ki is bővítették. Elképzelhető, hogy ebből is egy óriási piramist kívántak formálni, ám stabilitási problémák miatt végül letettek róla.
Olvass tovább...
A sírtól délnyugatra egy gödör volt, amely Ré napisten éjszakai bárkáját őrizte. Volt ott egy kamra is, hatalmas gránit bejárattal, rajta a királynő nevével és titulusával. Belül, a nyugati falnál egy alabástrom szarkofágra bukkantak, amely lényegében az egyetlen értékes leletnek számított innen.
Hentkauesz sírja körül egy kisebb település is létesült, ott alighanem a kultuszát őrző papok lakhattak, egészen a hatodik dinasztia végéig. Gíza „negyedik” piramisa tehát kiábrándítóan hat a maga befejezetlenségével, pedig fantasztikus lett volna, ha a három férfi fáraó mellett egy női uralkodónak is gigászi kőgúlát emeltek volna az egyiptomiak.