Újabb királyunk maradványait azonosították, de van bennük egy megdöbbentő furcsaság
Olvass tovább...
A titokzatos erdélyi népcsoport ma is okoz meglepetéseket a kutatóknak.
Titokzatos nép a székelyeké, akik magukat magyarnak tartják, a mi nyelvünket beszélik, az eredetük mégis a homályba vész. Rokonítják őket a hunokkal, besenyőkkel, kabarokkal, bolgárokkal, de még a mongolokkal is, annyi viszont bizonyos, hogy első írásos említésük a 12. század elejéről származik.
Kevesen tudják, hogy a ma ezer szállal Erdélyhez kötődő székelyek az 1100-as években még a Magyar Királyság nyugati gyepűi mentén éltek. Valójában a középkorban két csoportjuk létezett, a nyugati és a keleti székelyeké, de előbbiek három törzse a 14. századra beolvadt a magyarságba, ezért esik ma már kevés szó róluk.
Bizonyos elméletek szerint a székelyek még a honfoglalás előtt csatlakoztak a magyar törzsekhez, de az is lehet, hogy már a Kárpát-medencében éltek, amikor Árpádék megérkeztek. Ezt a teóriát Zsupos Zoltán történész, néprajzkutató is felveti tanulmányában.
Olvass tovább...
Ugyancsak ő írt arról, hogy a rovásírásnak nevezett székely írás eredetével kapcsolatban is több elgondolás létezik. Eleinte emiatt rokonították őket a török népekkel, de aztán egy döbbenetes dolog derült ki erre vonatkozóan:
„A székely írást a Kárpát-medencében, az angolszász-ír papoktól még Árpád honfoglalása előtt vették át az egykori Avar Kaganátus nyugati határát védő, a Karoling-korban is ott élő székelyek.”
Zsupos Zoltán szerint tehát a székely írás eredete nincs összefüggésben magának a népnek az eredetével, ebben a tekintetben máshol kell keresgélnünk. Az angolszász-ír vonal első hallásra meglepő lehet, de az onnan Pannóniába érkező egyházi személyek ismerték az angolszász, rúnaírásszerű futhorc ábécét, amely feltehetőleg a székely rovásírás mintájának tekinthető.
Olvass tovább...
„A székelyek nem kívántak teljesen eltérni a korábbi Avar Kaganátusban élő törökös népek által használt írástól, ugyanakkor a Karoling Birodalom térítőitől egy azokhoz hasonló, bár térben távoli írásrendszert, az angolszász futhorcot megismerhették. Annak betűit használták fel az önálló székely írás megteremtéséhez, de nem szolgai módon, hanem külön gondot fordítottak arra, hogy a jelek hangértéke ne ugyanaz legyen, mint a felhasznált írásrendszerben”
– következtetett a magyar történész, néprajzkutató. Ezzel magyarázza például azt, hogy a futhorc általában balról jobbra haladó írásirányával szemben – hasonlóan a Kárpát-medencében használt rovásírásokhoz –, az írást a székelyek jobbról balra vezették.
Futhorc írás / Profimedia