Megtalálták Attila hun király sírját? Egy régi irat nagyon furcsa dologról tanúskodik

A hunokat a nyugati világ kegyetlen barbároknak tartja, míg a magyarság a középkor óta rokoni, sőt testvérnépet lát benne. Legendás királyuk, Attila szállása valóban itt volt a Kárpát-medencében, ám ennek pontos helye máig ismeretlen.

Akárcsak az, hogy hová temették a 453-ban elhunyt uralkodót, akinek váratlan halálát a birodalma sem sokkal élte túl. Kis túlzással azt lehet állítani, hogy minden Tisza menti magyar település bejelentkezett már azzal kapcsolatban, hogy náluk van elrejtve Attila sírja, ám egy régi irat tanúsága szerint

azt már meg is találták.

Nem sokkal a török kiűzése után, 1688-ban adták ki azt a Lippa bevételéről beszámoló nyomtatványt, amelyben egyebek mellett arról is értesülhetünk, hogy a császári katonák rábukkantak a hun király gazdag kincsekkel megrakott sírhelyére.

Ez azért is különös, mert Lippa a mai Románia területén található, 300 kilométerre Óbudától, ahol Attila egykori székhelyét sejtik, illetve 160 kilométerre fekszik a Tisza-parti Csongrádtól, amely szintén magának akarja a sírhely dicsőségét.

A császáriak 17. századi leírása szerint a nyughely egy föld alatti, több helyiségből álló, kupolaboltozatú építmény volt, és a hun király emléktáblájára magyarul volt ráírva a szöveg, ami legalábbis kissé furcsának tűnik.

„A mondott koporsó fölött emelkedett Attila féldomborművű teste, háromféle márványból megmunkálva, az arca és a karjai hófehérek, a sisakja antik zöld, a páncélja a karpáncélokkal mohaszínű, a két oldalán két bronzsas több más díszítéssel és különféle színű finom márványból készült faragással”

– olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum ismertetőjében. A szöveg persze nyilvánvaló blődség, talán egy antik görög vagy római sírhelyet vagy templomot idéz meg, így az állítólag benne talált 3600 darab aranyérmét, 50 ezüst edényt, 3 másfél araszos tömör aranyból készült szobrot, valamint a 2 ezüstmajmot sem kell komolyan venni.

A legenda szerint a hun királyt a Tisza elterelésével temették el, mégpedig hármas koporsóba, ám ez az adat a kutatók szerint a 6. században élt Jordanes itáliai történetíró szövegének félrefordításából adódhat. A latin „coperculum” (koporsó) szó kerülhetett bele az eredeti „ferculum” (szemfedő) helyett, vagyis Attilát hármas szemfedővel temethették el, nem hármas koporsóba.

A csongrádi halászok egyébként mind a mai napig azt vallják, hogy ők a hun uralkodó sírjának őrzői. A Csongrád és Szentes közötti böldi (bődi) rév környékén sejtik Attila egykori várát, Sicambriát, ami akár igaz is lehet, hiszen van ott Várhát nevű terület is – de a föld egyelőre némán hallgat a titkáról.