Összekaparták egy barlang szemetét, és sok minden kiderült a neandervölgyiekről
Olvass tovább...
Bizonyítékul szolgálhat a neandervölgyiek túlélésére.
Azt régóta tudjuk, hogy a rejtélyes és mára kihalt neandervölgyi ember hosszabb ideig együtt élt a mi Afrikából egyre északabbra nyomuló elődeinkkel. Európa és a Közel-Kelet egyes területein laktak, 40 ezer esztendeje azokban örökre eltűntek a Földről.
De nem nyom nélkül, hiszen szó szerint magunkban őrizzük őket: a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai ember 1–4 százalék közötti mértékben magában hordozza a neandervölgyiek génállományát. A fehérebb bőrt, vagy a hízásra való hajlamot például tőlük örököltük.
Olvass tovább...
Ritkaságszámba megy azonban, hogy a két emberfaj kereszteződéséből származó hibridet találjanak a kutatók, pedig az is bizonyos, hogy elődeink és a neandervölgyiek párosodtak egymással, így közös utódaik is születtek.
Talán ennek megcáfolhatatlan példája lehet a portugáliai Lapedóban talált kőkorszaki gyerek csontváza. Feltehetőleg 24-25 ezer évvel ezelőtt élhetett, és a sírja közelében látványos barlangfestményeket is találtak.
A 4 évesen meghalt személy alkarja emberi, de az állkapcsa kifejezetten neandervölgyi vonásokat hordoz. Ha valóban a két faj „kevercse”, akkor már egymaga hiteles cáfolatot jelent arra nézve, hogy a neandervölgyiek valóban eltűntek 40 ezer évvel ezelőtt – legalábbis az Ibériai-félszigeten még sokáig kitarthattak.
A szerencsétlen gyermeket nagy gonddal temették el, kinyújtóztatva egy sekély gödörben, mégpedig úgy, hogy a feje és a lába magasabban legyen, mint a csípője. Feltehetőleg vörös okkerrel is bekenték a testét, ami a kőkorszakban szokásban volt. A lábai között egy nyúl csontvázára leltek, de szarvasfogak és kagylók is voltak mellétemetve.