Minden jel arra mutat, hogy egy idegen harcos is szolgált az ókori egyiptomi hadseregben

Az ókori Egyiptomi Birodalom a korszakhoz képest nagy létszámú és erős hadsereggel rendelkezett, hiszen ez volt az egyik alapja annak, hogy több ezer éven keresztül fennmaradhasson. Most úgy tűnik, hogy 3500 esztendeje egy idegen harcos is küzdött a soraikban.

A 18. dinasztia az egyiptomi Újbirodalom első dinasztiája volt, amely nagyjából Krisztus előtt 1550-től került hatalomra, és mintegy két és fél évszázadon keresztül uralkodott. Közéjük tartozott Ehnaton, Nofertiti és Tutanhamon is, és a birodalom ebben az időszakban érte el legnagyobb kiterjedését.

Egy papirusztöredék tanúsága szerint az egyiptomi hadseregben nemcsak egyiptomiak, hanem idegenek is szolgálhattak. A rajzokon jól látszik például egy olyan férfi, aki a többiekétől eltérő, csúcsos, fülvédős sisakban rohamoz a csatában.

Ez alighanem egy mükénéi katona lehet a vadkanagyarból készült fejfedőjében. Az ókori görög városban a Krisztus előtti 16. században alakult ki fejlett civilizáció, amely csaknem négy évszázadig fennállt, mígnem a tengeri népek vándorlása őket is elsöpörte.

Jó esély van rá tehát, hogy a Krisztus előtti 14. századi papiruszon megjelenített harcos valóban a messzi vidékről származik. Éppen líbiaiak ellen küzdenek, és a mükénéi katona feltehetőleg több társával együtt jelentkezett az egyiptomi seregbe.

Félelmet nem ismerő, elit katonákként tartották őket számon, akik alighanem a kiemelkedő zsoldért szegődtek Észak-Afrikába. Számos El-Amarnában talált mükénéi fazekastermék is bizonyítja, hogy a két kultúra valóban kapcsolatban állt egymással annak idején.

A fáraóknak megérte képzett és tapasztalt harcosokat alkalmazniuk, hiszen a szomszédjaik legyőzésével jelentős kincsekre tehettek szert. Egyiptom a 18. dinasztia alatt rengeteg aranyat, prémet, állatbőrt, elefántcsontot, ébenfát és jószágot zsákmányolt, és mérhetetlenül meggazdagodott.

Képek a papiruszról ITT.