Szétlőtték a felhőket, ezért nincs eső Kelet-Magyarországon? – Elképesztő összeesküvés-elmélet terjed

Az országos jégkármérséklő rendszert 2018-ban állították munkába idehaza, és minden évben május elejétől szeptember végéig üzemel. Sokan szkeptikusak voltak vele szemben, de úgy tűnik, hogy valóban hatásos, hiszen amíg 2017-ben (ekkor még nem működött teljes lefedettséggel) 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók, addig tavaly csupán 39 ezer hektárnyit.

A rendszer Magyarország 986 pontjáról juttat a felhőkbe ezüst-jodidot, ami elvileg veszélytelen, ám az ország keleti részét hetek-hónapok óta sújtó csapadékhiány miatt széles körben felmerült a szóbeszéd, hogy a páratlan aszályt a jégkármérséklő rendszer okozza.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alig győzi cáfolni a kártékony pletykát, a honlapján is arra mutatva rá, hogy az alkalmazott hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket. Sőt, a kialakuló mesterséges jégmagok révén kissé még növelhető is lenne a csapadék mennyisége, ám a jótékony eső csak nem akar megérkezni.

A helyzet mostanra odáig fajult, hogy több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott, ezért nem merte alkalmazni a rendszert a maga területén. Ami tehát eleinte vicces konteónak tűnt, az mára veszélyes butasággá vált.

„Kaptak névtelen hívásokat és névtelen leveleket is, de előfordult, hogy egy generátorkezelő házánál húsz-huszonöt fős tömeg verődött össze indulatos körülmények között, rendőrt is kellett hívni, hogy a köznyugalmat helyreállítsák”

– árulta el Győrffy Balázs NAK-elnök az Infostartnak. Információik szerint a kártékony pletyka egy hozzá nem értő személytől ered, ők pedig soha nem gondolták volna, hogy a rendszer hasznosságát egyszer majd bizonygatniuk kell.

Példaként a Pó-síkságot hozta fel az elnök, hiszen ott is most akkora az aszály, hogy Olaszország legnagyobb folyója a kiszáradás határán van. Náluk nincs jégkármérséklő rendszer, a csapadékhiányt ott tehát nem tudják annak a működésére fogni.