Borzasztó sorsuk lett a waterlooi csatában elesett katonáknak – erre használták fel a holttesteket

A világtörténelem egyik leghíresebb csatáját a belgiumi Waterloo mellett vívták 1815. június 18-án. Az elbai száműzetéséből visszatért Bonaparte Napóleon még egyszer megpróbálta megkaparintani a hatalmat, ám elbukott az európai hatalmak egyesített seregei ellen.

Az ütközetben mintegy 72 ezer francia állt szemben nagyjából 100 ezer brit, holland és porosz katonával, így nem sok esélyük volt a túlerővel szemben, bár akadtak olyan pillanatok, amikor úgy tűnt, hogy megnyerhetik a csatát.

Napóleon veszteségeit 29 ezerre, az ellenségét pedig 24 ezerre tették, az elhunytakat pedig nem tudták méltóképpen eltemetni. Nem sokkal az ágyúk elnémulása után megjelentek a hullarablók, akik még a halott katonák fogait is kitörték, hogy fogsorprotézisek készítéséhez adják el azokat.

Egy új tanulmány szerint a holttestek sem mentek veszendőbe, a közel 60 ezer elesett ember jó részének csontjaiból ugyanis műtrágyát készítettek szerte Európában (elsősorban Angliában), ami pontosan ugyanolyan borzasztó, mint amilyennek hangzik. Mindez magyarázatot ad arra is, miért találtak kevés maradványt a híres csata helyszínén.

A katonákból készített csontliszt a magas foszfortartalma miatt értékes a termőtalajok számára. Természetesen korábban is készítettek ilyen termékeket, de akkor még állati csontokból, és csak később jöttek rá, hogy a csatatereken is érdemes szétnézni ilyen célból. A csontokat zsírtalanították, kilúgozták, megszárították és lisztté őrölték, vagyis aligha lehetett kideríteni a pontos eredetüket.

Már korabeli beszámolók is említést tettek arról, hogy az elesettek holttesteit szekérszámra vitték el a csatatérről, de sokan a helyszínen maradtak. Akadtak olyanok is, akiket eltemettek vagy elégettek, sok tízezer katona sorsáról azonban eddig keveset tudtunk.