A nácik bélgilisztákkal akarták kiírtani Európát, méghozzá az első világháborúban!
Olvass tovább...
A szorgos, de gondatlan gazda váratlanul határvitát okozott az EU-n belül.
Belgiumot és Franciaországot egy egyszerű határkő választja el egymástól, amelyre az 1819-es dátumot vésték. Pár évvel Napóleon waterloo-i veresége és bukása után kötötték meg a Kortrijki Szerződést, amely pontosan rögzítette a két állam közötti határt.
Olvass tovább...
Ezt mozdította most el bő két méterrel egy belga traktoros, mert folyton az útjában volt munka közben. Ha jogilag nézzük, arra a pár percre, amíg hiányzott a kő, Belgium és Franciaország lényegében egy országnak számított.
A kő francia területre helyezésével a szorgos gazda nemcsak a saját birtokát növelte meg, hanem Belgiumét is. Ebben az esetben tehát egy francia terület annektálásáról, bekebelezéséről van szó, ami megint csak nem járja.
Olvass tovább...
A harmadik világháború kirobbantásához mindez persze nem elegendő indok, de néhány arra járó, éles szemű francia hazafinak mégiscsak feltűnt, és rosszul esett a dolog.
„Minden határkő nagyon precízen le van helyezve, ez viszont látványosan kiemelkedett a földből, ezért furcsa látványt nyújtott”
– említette meg az egyik francia. Megjegyezte azt is, hogy elhagyatott vidékről van szó, ezért könnyen előfordulhatott volna, hogy sohasem derül fény a szándéktalan hódításra. A bűnösnek kikiáltott belga gazda egyelőre nem nyilatkozott, de két-három hónapja helyezhette át a másfél-két mázsás, 200 éves jelzőkövet.
Olvass tovább...
A hatóságok most azon morfondíroznak, nem kellene-e a traktorosnak hivatalos levelet küldeniük arról, hogy állítsa vissza az eredeti állapotot. Ha pedig ezt elmulasztaná, akkor már bűncselekménynek is lehetne tartani a tettét.