A NASA mostanában hanyagolta a Holdat, de hamarosan elképesztően rizikós küldetéseket indít oda

A NASA 1969-ben meghódította a Holdat, hiszen először az ő űrhajósai léphettek az égitest felszínére. Aztán az amerikaiak jó időre elhanyagolták Földünk állandó kísérőjét, úgy tűnt, hogy le is mondtak róla. Jelenleg a kínaiak a legaktívabbak a Holddal kapcsolatban, és ez alighanem felpiszkálhatta az USA űrkutatási hivatalának önérzetét is.

Most úgy néz ki, hogy a NASA több rizikós küldetést is támogatni fog. Mégpedig gazdasági megfontolásból, hiszen a villámgyorsan fejlődő emberi technológia lassan lehetővé teszi, hogy kiaknázzuk a Holdban/Holdon lévő lehetőségeket.

Az évente 7,5 milliárd dollárt felemésztő Artemis Moon program például azt célozza, hogy már a 2020-as években fenntartható emberi jelenlét valósuljon meg az űrben, és ebben a körülbelül háromnapi „járóföldre” lévő égitestnek is komoly szerep fog jutni.

Az USA ennek csak a töredékét (250 millió dollárt) költ egy másik projektre, amely azonban hasonló fontossággal bír, hiszen meg akarják szervezni a rendszeres kereskedelmi szállítmányozást a Holdra. A CLPS rövidítésű programot – ha beválik – később a Marsra is ki tudják terjeszteni.

400 ezer kilométerre termékeket szállítani még a földön sem egyszerű, nemhogy az űrben. Hasonlóan rizikósnak ígérkezik a VIPER program is, amelynek keretében 2023-ig egyelőre csak a Déli-sarkra akarnak eljutni. Ott egyméteres lyukakat ásnak majd, felszíni mintákat vesznek tudományos vizsgálatok céljából. Ha beválik, akkor a Holdon is alkalmazni szeretnék ezt a technológiát.

Mindezeknek a próbálkozásoknak végeredményben az a céljuk, hogy viszonylag olcsón ki tudják termelni a Hold (illetve a Naprendszer egyéb égitesteinek) kincseit a földi ipar nyersanyagainak. A NASA immár egyértelműen elszánta magát arra, hogy a tudományos célú tevékenységek mellett arra is koncentráljon, hogy a világűr meghódítása anyagi profitot is hozzon az emberiség számára.