Kiderült, hogy miért fertőzőbbek a vírusok télen

A nyálcseppekben lévő fehérjék szokatlan viselkedése megmagyarázhatja a levegőben szálló vírusok régóta rejtélyes tulajdonságát, hogy miért fertőzőképesebbek télen. Valójában az olyan kórokozóknak, mint a koronavírus, nagyon gyorsan el kellene pusztulnia a száraz levegőn, mert a víz elpárolog a cseppekből, de ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg.

Úgy tűnik, hogy a légúti kórokozók nagyon jól terjednek száraz levegőn, például télen beltérben. A texasi Trinity Egyetem munkatársa, Ryan Davis által vezetett munkacsoport most azt találta, hogy a nyálcseppekben lévő fehérjék egyfajta üveggé szilárdulnak meg, ami megvédi a vírusokat a kiszáradástól.

Amikor a nyálcseppek a levegőbe kerülnek, a bennük lévő víz elkezd elpárologni. A sók koncentrációja nő, és a túl sok só tönkreteszi a vírusok, például a covid vagy az influenza külső membránját. Ezért azt várnánk, hogy a levegőben lévő vírusok különösen hosszú ideig fennmaradnak párás levegőben, és minél szárazabb a levegő, annál gyorsabban válnak inaktívvá.

De ez a folyamat valójában nem így zajlik. A tudósok megfigyelték, hogy egy üvegszerű védőréteget képez maga köré a vírus a nyálban található fehérjéből, aminek hatására a károsító és inaktiváló reakciók lassabban mennek végbe. Davis csapata szerint ez a hatás még gyorsabban stabilizálja a kisebb cseppeket, így a száraz levegőben lévő vírusok nagyon jól életben maradnak – majd sokkal tovább lebegnek.

A kutatók ezért azt javasolják, hogy a helyiségek páratartalmát 50-80 százalék körüli értékre állítsuk, aminél a vírusok a leggyorsabban inaktiválódnak.