Készültek a világvégére: több ezer éves szent hajó nyomaira bukkantak a tudósok - ez a Ragnarök emlékezete
Olvass tovább...
A leletek másfél évezreddel a vikingek kora előttről származnak, feltehetőleg a mediterrán térségből.
A hiedelemmel ellentétben a viking harcosok nem díszítették szarvakkal a fejfedőiket. De akkor hová tegyük azokat a bronzkori Viksø sisakokat (ezeket a leletek dániai megtalálási helyéről neveztek el), amelyeket a kutatók szerint nemcsak a ma is látható csavart bikaszarvak ékesítették, de lószőr, valamint madárcsőr és tollak is?
A történet egészen a második világháború közepéig nyúlik vissza, 1942-ben ugyanis egy dán tőzegvágó ember lapátja valami kemény tárgyba ütközött. Ő találta meg a szarvakkal díszített bronz sisakot, amelyből később egy másik példány is előkerült.
Fotó: Profimedia
A dán lápban folytatott további ásatások kiderítették, hogy nem viking eredetűek a különleges leletek, hanem sokkal korábbiak. A sisakok közel három évezrede, Kr. e. 900 körül készültek, és ahhoz képest meglepően finom kidolgozásúak. A vikingek csak 1500 évvel később bukkantak fel Skandináviában.
A fejfedők díszítése sok hasonlóságot mutat a távoli Szardínia szigetén fellelt sisakokéval. Ha ezt további tényekkel tudnák igazolni, akkor az fontos bizonyítékul szolgálna arra, hogy a történelem előtti időkben a skandináv és a mediterrán térséget tengeri kereskedelmi útvonal köthette össze az Atlanti-óceán révén.
Olvass tovább...
A sisakok 2019-es alaposabb vizsgálata során jöttek arra rá, hogy a bronztárgyakat mára szinte teljesen lebomlott szerves anyagok is díszíthették. Némi mintát azonban össze tudtak kaparni róluk, a radiokarbonos kormeghatározás pedig a már említett, közel 3000 éves keletkezési dátumot hozta ki, ami alaposan meglepte a tudósokat.
Szardínia szigetén és az Ibériai-félsziget nyugati részén számos olyan, harcosokat ábrázoló sziklarajz maradt fenn, amelyeken hasonló szarvas sisakok láthatók. Ha ezt bizonyítékként fogjuk fel, akkor Európa északi és déli része között nem a szárazföldön, az Alpok veszélyes hágóin indult meg a kereskedelem és a kulturális kapcsolatok kiépítése, hanem az óceánon keresztül.
Olvass tovább...
Mindezt az is alátámasztja, hogy a bronzkori Skandináviában nem igazán találunk fémbányákat. A bronzhoz szükséges réz és ón így csakis távoli helyekről érkezhetett erre a vidékre. A szarvas sisakok afféle koronaként szolgálhattak, amelyek apáról fiúra öröklődtek az uralkodók körében.