Félelmetes: így zajlott a dinoszauruszok utolsó napja
Olvass tovább...
A kutatók eddig nem ismerték az őshüllők ezen szervét, így most nagy az öröm tudományos körökben.
Biztosan sokakban felmerül néha a kérdés, hogy miért is fizetjük a tudósainkat. Nos, például az olyan felfedezésekért, mint a dinók s*gglyukának megismerése, amelyet a Live Science tudományos oldal a tavalyi év nagy sztorijának tart.
A téma persze nem olyan obszcén, mint első látásra tűnik, hiszen a Földet 165 millió éven keresztül uraló, de 65,5 millió éve rejtélyes módon kipusztult dinoszauruszoktól rengeteg megkövesedett csontlelet maradt fenn, lágy szövetrészek viszont csak kis számban.
Fotó: Profimedia
A szakemberek éppen ezért nevezhetik tökéletesnek és különlegesnek egy Psittacosaurus végbélnyílását, amely segít még jobban megérteni az őshüllők emésztését és ürítését. A kutatók először találtak ilyet (a lelet Kínából származik), és nagy örömmel kezdték el tanulmányozni.
A dinók kloákája nem sokkal különlegesebb a mai kétéltűeknél, madaraknál és hüllőknél megfigyelhetőnél. Legalábbis abban az értelemben nem, hogy ezt a nyílásukat használták a széklet és a vizelet eltávolítására, de a szaporodásra és a tojásrakásra is. A fejlettebb méhlepényesek ezekhez a folyamatokhoz már két nyílást használnak.
Olvass tovább...
Az univerzális fenéknyílás egy kutya nagyságú Psittacosaurusé (magyarul: papagájgyíké) volt. A dinók ezen neme 145 millió éve jelent meg bolygónkon, a szép állapotban megmaradt példány pedig 120 millió esztendeje élhetett.
Amikor a végbélnyílására gondolunk, ne egy szépen fejlett szervet képzeljünk magunk elé, csupán egy sötét struktúrát az állat farka alatt, de a kutatók már ezt is tökéletes leletnek tartják.
Olvass tovább...
A nagy meglepetést pedig az jelentette számukra, hogy a kloáka nem a dinoszauruszok legközelebbi rokonainak számító madarakéra emlékeztet, hanem sokkal inkább a krokodilokéra. A reprodukciós szervek viszont nem maradtak meg, így nem tudják, hogy a Psittacosaurus hím vagy nőstény volt-e.