Már csak brutális vulkánkitörések menthetik meg a földi életet?

Nyilvánvalónak látszik, hogy az ember nem képes megállítani a – jórészt általa okozott – globális felmelegedést. Megint a természetre vár tehát a feladat, hogy rendet tegyen, és ebből a szempontból a vulkánok jelenthetnek némi reménysugarat a földi élet számára.

A tűzhányók intenzív kitöréseinél alig létezik elementárisabb erő a bolygónkon. Egy-egy masszívabb erupció során a nagyobb törmelékek mellett több millió tonna apró részecske jut a légkörbe, elzárva a napfény útját. A részleges sötétség akár 5 éven át is tarthat, ami nekünk most nem feltétlenül jönne rosszul.

1991-ben a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán kitörését követően 0,5 Celsius-fokkal csökkent a globális átlaghőmérséklet, pedig az nem is számított rendkívüli mértékű katasztrófának. Ha bekövetkezik egy valóban brutális kitörés, az

több évet is hozhat nekünk igazi nyarak nélkül.

Ez pedig könnyen megtörténhet, a csökkenő jégtakaró például – egyebek mellett – a vulkánkitörések számának növekedésével jár együtt, különösen Izlandon, illetve máshol is a pólusok környékén.

Egy új tanulmány arra is rámutat, hogy az üvegházhatású gázok mennyiségének emelkedése azt (is) eredményezi, hogy a kitörésekből származó részecskék magasabbra jutnak, gyorsabban terjednek a légkörben, vagyis több napfényt vernek vissza, ami hirtelen és extrém mértékű lehűlést okozhat – áll a Science magazin írásában.

A jelenség egyébként nem új keletű, hiszen az ember érezhető mértékű beavatkozása előtt a tűzhányók a legfontosabb klímaszabályzók közé tartoztak. Egyrészt persze károsak voltak, hiszen a szén-dioxidot „kipöfögték” a bolygó belsejéből, másrészt azonban kénes gázaik a vízzel érintkezésbe lépve szulfátokat hoztak létre, amelyek a napsugarakat visszaverve a hűtésben játszottak szerepet.

A kutatók szerint a globális felmelegedés a tűzhányók működésére is kihat. Normál esetben egy-két közepes méretű vulkánkitörés történik egy évben, ami képes a hőszabályozásra. Ám ha a Föld átlaghőmérséklete 6 Celsius-fokkal megemelkedik 2100-ra, akkor változik a helyzet, mert az atmoszféra legsűrűbb része, a troposzféra mintegy 1,5 kilométer magasságúra nő.

Ez azt jelenti, hogy csak az ultramasszív kitörések lesznek hatással rá, az átlagosak kevésbé. Ezek az irtózatos erupciók viszont 15 százalékkal nagyobb hűtőképességgel bírnak, ami végül is előnyös lehet a Föld számára.