Most akkor a palackozott, vagy a csapvíz a jobb? - Meg fogsz lepődni a válaszon!

Már egyre többször lehet hallani a mikroműanyag kifejezést, ami más néven mikroplasztik – ez hivatalosan az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabokat jelenti.

A nagyméretű PET-palackok nyilván nem képesek bekerülni a táplálékláncba, a fizikai-kémiai hatások során lebomló műanyagok azonban igen. A mikroműanyagok már anyagukban is kémiai veszélyt hordoznak, ám mivel képesek a vizekben jelen lévő szerves szennyezők megkötésére, így azokat koncentráltabb formában juttatják az élőlények szervezetébe.

Egy nemzetközi tanulmány szerint, aki főleg palackozott vizet iszik, az évente 90 ezer darab mikroműanyag részecskét visz be a szervezetébe, aki pedig a csapvízre szavaz, az csak 4 ezret. Szóval ebben nyert a csapvíz, de már az is gond, hogy ott is nagyban jelen van a mikroműanyag.

Jurecska Laura, az ELTE Mikrobiológiai Tanszék környezetkémikusa volt a Reggeli vendége, aki mesélt arról, hogy ez az egész milyen hatással lehet a szervezetünkre.

A hosszú távú hatásokról még nincsen információnk, de annyit tudunk, hogy a mikroműanyagok 90 százaléka kiürül a szervezetünkből, míg a 10 százalék bent marad, és ezek közül a kisebbek a májat vagy a vesét is elérhetik, és akár a sejteket is.

Jurecska Laura is azt javasolta, hogy ha tehetjük, akkor inkább kerüljük a palackozott víz fogyasztását.