Jól átvertek minket az iskolában! A trójai faló nem is ló lehetett

Egy új elmélet szerint az iskolai irodalom- és történelemórákon is tanított trójai faló valójában nem is ló lehetett. Homérosz híres eposzában, az Odüsszeiában olvashatunk róla, mint egy Odüsszeusz által kitalált cselről, de egy olasz kutató szerint mind a mai napig félreértelmeztük az ide vonatkozó leírást.

Francesco Tiboni régész szerint a trójai faló

valójában hajó lehetett,

és ez sok mindent meg is magyarázna az eposz ellentmondásos szövegéből. Hogyan lehetett idejük az ostromlóknak arra, hogy még egy falovat is építsenek a csatározások közben? És a trójaiak miért voltak olyan agyalágyultak, hogy bevonszolták magukhoz a városba?

^{Fotó: Profimedia}

Tiboni szerint nem is ló lehetett az ostromlók ajándéka, hanem egy föníciai hajó, amit hipposzként (vagyis lóként) emlegettek, mert faragott lófej díszítette az orrát. Ezt hagyhatták tehát cselként a parton, és ebbe rejtőztek el a görög harcosok.

De miért vitték be a városba a trójaiak? Nos, abban az időben szokás volt, hogy a vesztes fél egyfajta hadisarcot fizessen a győztesnek. A trójaiak a hajót Pallasz Athénének szánt ajándékként, áldozatként foghatták fel, ezért vitték be a falak mögé az istennő szentélyébe.

A trójai faló rejtélye egyébként már korábban is gondolkodóba ejtette az embereket. A római idősebb Plinius például ostromgépnek vélte, míg az amerikai régész, Carl Blegen az 1930-as években a földrengés szimbólumát sejtette mögötte, amely Poszeidón isten haragjaként zúdulhatott az ősi városra. Úgy hitte, hogy a falak egy földmozgástól nyílhattak meg, teret hagyva az ostromlóknak.

A lovas teóriát erősíti viszont, hogy az Iliászban a tenger lovainak nevezik a hajókat, ám minden meggyőző érv ellenére mégis elfordulhat, hogy valóban a lovak körül kell keresni az igazságot. Azokban az időkben ugyanis a ló vontatta harci szekerek még az ostromok során is fontos szerepet kaptak, így a trójai faló akár ezekkel is kapcsolatba hozható.