Kína titkos atomreaktorokat épít – jogos az aggodalom?

Nemrég közölték a világgal, hogy nem igazán tudják, hogy a készülő űrállomásuk főmodulját a világűrbe szállító rakétájuk darabjai hová fognak lezuhanni – a dolog kapcsán arra kértük olvasóinkat, hogy nyilvánítsák ki véleményüket, szerintük hova kellene esnie a mázsás roncsoknak. 

De hogy egy másik esetet is megemlítsünk, pár hete például három leopárd szökött meg Hangcsou szafari parkjából. A kutatáshoz még motoros siklóernyőt is bevetettek, ugyanis a nagymacskák a hegyvidék felé menekültek.

Ha ez nem lenne elég, pár hete Sencsenben is kitört a pánik, miután a város egyik legmagasabb épülete, a SEG Plaza egyik pillanatról a másikra elkezdett mozogni, mire az emberek hanyatt-homlok menekülni kezdtek. 

Mindennek a tetejében egy újonnan nyilvánosságra hozott amerikai hírszerzési jelentés ismét komoly aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy a Covid-19 esetlegesen mégiscsak a vuhani laboratóriumból szabadult-e el. 

Mindezek fényében érthető, hogy a kínai atomreaktorokról felröppenő hírek rengeteg aggodalmat keltenek nemzetközileg.

Nemrég került nyilvánosságra ugyanis, hogy a Fujian tartományban található apró Changbiao szigeten a China National Nuclear Corporation két titokzatos atomreaktort épít, amelyek a tervek szerint 2023-ban és 2026-ban fognak működésbe lépni.

Mindkét reaktor úgynevezett „tenyésztőreaktornak” épült, ami azt jelenti, hogy több nukleáris üzemanyagot állítanak majd elő, mint amennyit elhasználnak.

És ez az, amiért a tudósok vakarják a fejüket.

A legtöbb atomerőműnél ugyanis az a cél, hogy a lehető legtöbb üzemanyagot felhasználják, és ne termeljenek többet annál, mint amit hasznosítani tudnak. Ez különösen fontos abban az esetben, ha a reaktor plutóniumot termel, amelyet ugyebár könnyedén atomfegyverré lehet alakítani.

„Tenyésztőreaktorokat” már régóta nem nagyon építenek, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Németország például már régen felhagytak ezirányú fejlesztési programjaikkal.

Felmerül a kérdés tehát, hogy miért épít Kína tenyésztőreaktort a könnyű, vízhűtéses reaktorok nagy portfóliója mellett – ma már a világ legtöbb atomerőművét így építik meg.

Előfordulhat, hogy Kína egyszerűen azért „vágyik” a nagy mennyiségű plutóniumra, hogy versenyképesnek érezhesse magát a többi világhatalommal, vagy szükség esetén meggyőző alkupozícióval rendelkezzen. 

A tudósok mindenesetre aggodalommal követik nyomon a Kína egyre inkább átláthatatlan atomprogramját.