A zizegő gyilkológépek köztünk élnek, és nem kicsit veszélyesek

A szúnyogok többek között olyan betegségeket terjesztenek, mint a malária, a dengue, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz és a Zika-vírus.

Ezek a betegségek éves szinten több millió embert érintenek világszerte. Az Agricultural Research Service adatai szerint a nyugat-nílusi láz súlyos esetei 2008 óta csaknem 25 százalékkal nőttek az Egyesült Államokban, a dengue láz pedig az elmúlt 30 évben világszerte 300 százalékkal több embert betegített meg – adja hírül az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma.

A szúnyogok csípésük révén betegségeket közvetítenek emberekre, háziállatokra és állatállományokra is, így mondhatni, hogy a probléma több lábon áll.

A vegyi növényvédő szerek ugyan képesek szabályozni a kártevők populációját, de sajnos a hátrányaik közé tartoznak, hogy rövid időn belül a szúnyogok ellenállnak a vegyületeknek.

Stratégiát kellett tehát változtatni.

A jelenben sokkal fontosabb célkitűzés lett a növényvédő szerek mellőzése és a környezeti szennyeződés mértékének csökkentése.  

Az Egyesült Államokban tevékenykedő Agricultural Research Service tudósai kidolgoztak egy környezetbarát alternatívát a védekezés érdekében, hogy hatékonyabban tudják felvenni a szúnyogokkal a harcot.

Első lépésként a szakemberek a természetben fellelhető különböző gombákat és baktériumokat vizsgálták meg közelebbről. Az átfogó elemzések után a szúnyogirtó hatású mikrobákat biopeszticidekké alakították, amelyekkel így a szúnyogtojásokat, lárvákat és a kifejlett példányokat is célba vették. A háborús lépés hasonló az invazív növények elleni küzdelemhez. A kutatók azonosítják a hasznos mikrobákat, megvizsgálják azok speciális tulajdonságait egy kártevővel szemben, majd kezdetét veszi a nagyszabású fejlesztés.

Ami pozitívum, hogy a nem vegyi stratégiák a növénytermesztés szempontjából fontos rovarokat, például a beporzókat nem veszélyeztetik, így nem keletkezik járulékos kár a terméshozam szempontjából.