Közel 33 millió forintot ért a világ legdrágább banánja, most felfalták – fotó
Olvass tovább...
A 2145 éves leleteket – banán-mikrokövületeket, kőszerszámokat, faszenet és támfaltöredékeket – az ausztrál kontinenstől északra, a Torres-szoros egy kicsiny szigetén tárták fel ausztrál régészek.
„Kutatásunk azt mutatta meg, hogy a Mabuyag-szigeti őslakosok bonyolult és sokoldalú növénytermesztést folytattak legalább 2000 évvel ezelőtt”
– mondta el a BBC-nek Robert Williams, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Sydney-i Egyetem tudósaiból álló kutatócsoport vezetője.
Történelmi szempontból eddig úgy tekintettek a Torres-szorosra, mint a növénytermesztő új-guineai őslakosok és az ausztráliai, vadászó-halászónak bélyegzett bennszülöttek közötti választóvonalra.
„Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a két régió között a szoros inkább a növénytermesztési eljárások »hídja vagy szűrője« volt”
– folytatta Williams.
Olvass tovább...
A földművelés rendszere a korabeli helyi táplálkozási szokásokat tükrözte, melyek jellemző alapanyagai a jamgyökér, a taró és a banán.
Széles körben elterjedt nézet szerint Ausztrália és a Torres-szoros őslakosai nomád vadászó-gyűjtögető népek voltak, amikor a brit gyarmatosítók megérkeztek. Történészek szerint azért tagadják a britek az őslakos mezőgazdaság bizonyítékait, mert így arra hivatkozhatnak, hogy a területen nem élt letelepedett lakosság.
Ausztráliában nem örvend nagy ismertségnek az őslakosok földművelése, az elmúlt évtizedben zajló kutatás azonban ráirányította a figyelmet a gyarmatosítás előtti ausztrálok mezőgazdasági, technikai és építési tevékenységére – írja összefoglalójában a távirati iroda.
Olvass tovább...