Ismered mind a kilenc magyar kutyafajtát? A nyolcadikról valószínűleg nem hallottál

Drótszőrű magyar vizsla

A drótszőrű magyar vizsla a legfiatalabb magyar kutyafajta. Története az 1930-as években vette kezdetét, ekkor született meg ugyanis az ötlet, hogy szükség lenne egy ellenállóbb, keményebb fából faragott ebre, mint simaszőrű kistestvére. A durvább drótszőr ugyanis egyfajta plusz védelmet biztosít a kutyának a téli hidegekben bevetés közben.

A legelső kölykök egy drótszőrű német vizsla kan és rövidszőrű magyar vizsla szuka frigyéből születettek. Három generációnyi idő elég volt, hogy az elképzelések egy új kutyafajtába öltsenek testet.

A Nemzetközi Kinológiai Szövetség (nemzetközi ebtenyésztő szövetség) 1966-ban ismerte el hivatalosan is a drótszőrű magyar vizslát egy egyedülálló kutyafajtaként.

Erdélyi kopó

Az erdélyi kopó talán a leghányatatottabb sorsú eb a magyar kutyafajták közt. Pedig a kezdetek kezdetén remek vadásztársként működött együtt az emberekkel. Két változatát is megkülönböztették, az Alföldön elterjedt pannon kopót és a hegyi jellegű kopót. A pannon kopó végzetét egy törvény hozta 1729-ben, mely mezőgazdasági okokra hivatkozva tiltólistára tette a kopózást. A másik tájváltozatú eb sikere töretlen maradt ekkor még, mivel Erdélyben különálló közigazgatás működött ezidőtájt.

A II. világháború után azonban az ő sorsa is megpecsételődött, szerencsére csak átmenetileg. Románia nem ismerte el nemzeti fajtaként az erdélyi kopót. Ezt követően, 1947-ben egy román rendelet szerint a kopó egy a vadállományra káros dúvad, és a magyar agárral karöltve kiirtásukat írta elő.

1968 volt a szerencsés év, mikor kettő bájos kopóra akadtak, és átcsempészték őket a határon. Eddig a pontig kihaltnak gondolták. A román rendszerváltás után további életben maradt példányokra akadtak, melyek szintén hazakerültek, és beindult a kutyafajta második élete.

Komondor

A komondor egy rendkívül határozott kutya, így határozott gazdit is kíván. Megjelenése tekintélyt parancsoló, már-már félelmetes méreteket ölt. A fajta valamikor a nomád törzsek terelőkutyájaként vándorolt a Kárpát-medencébe. A kunok által lakott vidékek pásztorkutyája volt, bár elsősorban az értékőrzés volt a feladata. 

A fajta megnevezését, mint komondor 1549-ben vésték papírra elsőként.

Sajnos a komondor meglehetősen ritka fajtának számít napjainkban is. A történelem során már többször majdnem teljesen el is tűnt.

Kuvasz

A kuvasz feladata a történelem során szintén az állatállomány őrzése volt. Valószínűsíthető, hogy a fajta ősei az Ázsia és Európa között vándorló nomád törzsekkel érkeztek az ország területére egykoron.

A 15. században ez a domináns kutyafajta megfordult Mátyás király udvarában is, aki igen sokra becsülte őket. Úgy gondolta, hogy hűséges, bátor kuvaszai többet érnek, mint bármely talpnyaló udvaronc.

A II. világháború pusztításait követően a kuvasz csaknem eltűnt a Föld színéről. Az 1956-os forradalom után a tenyésztők szinte a kihalás széléről keltették életre a fajtát.

Magyar agár

A magyar agár ősei az egyiptomi agarak voltak.

Mátyás Király korában keleti agarak keveredtek a már meglévő agarakkal. Jóval később pedig a Pest Megyei Agarász Egyletet 1839-ben Széchenyi István alapította meg. Az agarak nagy szerepet játszottak a minőségi lótenyésztésben, mivel csak a legkiválóbb lovak voltak képesek hegyen-völgyön követni a vadászó ebeket.

A világháborúk az agarak népességét tekintve is sorcsapásként söpörtek végig. Olyannyira, hogy szinte teljesen kihaltak. Nagyecseden Szigethy Kálmán bukkant pár példányra, akiket filmjében szerepeltetett is, így újra reflektorfénybe került a fajta.

Az országgyűlés 2004-ben a magyar agarat nemzeti kinccsé nyilvánította, és Magyarország egyik jelképévé is avatta.

Mudi

A mudi meglehetősen ritka. A kilenc magyar fajta közül a legkevésbé ismert eb, szervezett tenyésztése is legkésőbb indult meg a magyar fajták közül. A juhász- és pásztorkutyák táborát erősíti.

A köztudatban sokáig élt egy téves nézet, miszerint a mudi a puli és a pumi keveréke, pedig igazából nem sok hasonlóságot mutat a másik két csahossal. A mudi egyértelműen spicc jegyeket mutat.

Csak néhány fanatikus mudirajongónak köszönhető, hogy ez a nagyszerű fajta fennmaradt számos jó tulajdonságával egybekötve. Érdekes, hogy Finnországban például hatalmas népszerűségnek örvend a mudi, ők felfedezték maguknak ezt a remek kutyafajtát.

Hihetetlenül intelligens, más fajtákat lekörözve roppant gyorsan tanul, egyetlen szemvillantásból is megállapítja, hogy mit akar tőle gazdi, rendkívül emberközpontú.

Puli

A puli egy igazi kis energiabomba, szinte kielégíthetetlen mozgásigénnyel. Ősei valószínüleg 1000 évvel ezelőtt, a magyarokkal együtt érkeztek Ázsiából. A puli nagy hasonlóságot mutat a tibeti terrierrel, ami biztos, hogy nem csak a véletlen műve.

Első írásos említése 1751-ben történt meg. Remek terelőkutyaként dolgoztak a pásztorok mellett az idők során. Családi kutyaként is remek társak és jó házőrzők.

Pumi

A pumi egy kis falat szőrpamacs. A fajta a 17. és a 18. század táján jelenhetett meg, természetesen Magyarországon. A kezdetek kezdetén gyakran keverték össze a pulival. A két fajta szétválasztása az 1900-as években vette kezdetét. Valószínüleg a két eb ősei közt nem kevés párhuzam húzódik. Ugyanakkor a pumiban fellelhetőek a terrierekre jellemző védjegyek is, példaként a heves vérmérséklet. 

A pumi rendkívül élénk természetű, mindig mozgásban van, és szeret hangot adni a véleményének is.

Rövidszőrű magyar vizsla

Végül, de nem utolsósorban a rövidszőrű magyar vizslát talán senkinek sem kell bemutatni. Ő az egyik legnépszerűbb kutyafajta, még külföldön is felkapott házikedvenc. Ezen nagyon nincs is mit csodálkozni. A vizsla ugyanis tele van jó tulajdonságokkal. 

A vizsla őse amúgy a vándorló magyar törzsekkel érkezett Európába, és már ekkor profi vadászkutya volt.

A vizsla jóbarátja volt a magyaroknak a történelem során, még a Képes Krónikában is megjelenik. Szinte hihetetlen, de Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen is vizslák szerepelnek.