A DVSC becenevét kapta a Szegeden született pingvinfóka

A gondozótól a Loki nevet kapó fióka, Picur és Totya utóda novemberben bújt ki tojásából. A vadaspark munkatársainak feltűnt harciassága, ezért is kapta a viszályt teremtő északi istenség nevét.

A gondozók közelebbről is megismerkednek a néhány hetes madárral, ugyanis most szoktatják rá, hogy elvegye emberi kézből a halat. Erre nemcsak az egyes pingvinek megfelelő táplálása miatt van szükség, hanem azért is, mert a madarak vitaminokat és gyógyszereket kapnak. Ez utóbbi elkerülhetetlen, mert – szemben az északi félteke madaraival – a szúnyog által terjesztett madármalária képes megbetegíteni őket. A fertőzés pedig végzetes számukra.

Amint a fióka megszokja az emberi kézből való etetést, újra csatlakozhat a vadaspark pingvincsapatához.

A pingvinek monogám, életre szóló kapcsolatban élnek a kolónián belül, és mindkét szülő szerepet vállal a fiókák felnevelésében. A költési idő valamivel hosszabb, mint a legtöbb madárnál, akár 42 nap is lehet. Többnyire 1-3 tojást raknak. A fiókák elválasztása körülbelül két hónapos korukban kezdődik, ekkortól tanulják meg, hogyan szerezzenek táplálékot maguknak. A természetben tengerre szállnak, az állatkertekben azt kell megtanulniuk, hogyan vegyék el a táplálékot a gondozójuk kezéből.

A pápaszemes pingvineket fajmegmentési program (EEP) keretében tartják Szegeden, így szaporításuk természetvédelmi érdeket is szolgál. A természetben a legnagyobb problémát az élőhelyek pusztulása, a tojásvadászat és a kevesebb táplálék mellett a Dél-Afrika térségében sajnos nem ritkán előforduló olajtanker-katasztrófák jelentik. Egy-egy ilyen tragédia alkalmával ezrével pusztulnak a pingvinek is.

A pápaszemes pingvinek 2011-ben érkeztek a Szegedi Vadasparkba. A fiatal egyedek idővel párba álltak, majd 2014-ben ki is kelt az első két fióka, amelyek ma már a csapat teljes jogú tagjai – olvasható a távirati iroda összefoglalójában.