Jetit fényképeztek Magyarországon, azonban nincs ebben semmi meglepő
Olvass tovább...
Egy igazán horrorisztikus legenda, amely generációk óta jelen van már a popkultúrában. Vajon mennyi igaz a vérszívó mesékből?
A válasz egyszerűen annyi, hogy
létezett, csak nem éppen úgy viselkedett, mint a mesékben.
Valamikor a 15. században élt Havasalföldön egy Vlad Tepes nevű vajda, a tér és a hely párosítása pedig nagyon szerencsétlen, pár évtizeddel vagyunk Mohács előtt, amikor az Oszmán Birodalom hatalmasat hasít ki a keresztény Európából.
Olvass tovább...
Havasalföld pedig egy szerencsétlen sorsú ütközőállam, ahol a törökök és a magyarok a háborús dolgaikat intézik. A vajda pedig csak próbál túlélni mindent, ezért lavírozik.
Hol a magyaroknak, hol pedig a törököknek téve szívességet.
Eközben pedig próbálta fenntartani a belső rendet is, miközben elég sok forrásra is szüksége volt, hogy fenntartsa hadseregét. Az erdélyi szász kereskedők azonban nem akartak engedelmeskedni a gazdasági szankcióknak, ezért Vlad kirabolta a várost, az ellenállókat pedig brutális módon karóba huzatta.
A szász kereskedők pedig bosszúból elkezdték terjeszteni a vérszívó meséket, amelyek főleg német nyelvterületen kezdtek hódító útjukba. Bár Európa ezen részén a vámpír figura nagyon erősen benne van a folklórban.
A 19. század végén ezeket a meséket hallotta egy Bram Stoker nevű brit író, aki ugyan soha nem járt Erdélyben, a szóbeszédből merítve mégis megírta a vérben tocsogó Drakula történetét, ami hatalmas siker lett Nyugat-Európában.
Erdély pedig azóta is misztikus és archaikus hely a nyugati turisták szemében.
Románia a felszínen azóta is hadakozik ezzel az örökséggel, miközben arra is rájöttek, hogy ebből nagyon meg lehet gazdagodni. Így ahelyett, hogy a Drakula mítoszt szisztematikusan leépítenék, újabb és újabb településeken bukkannak a gróf nyomaira. És már fel is kerültek a turisták térképére...